Legyek informatikus, vagy dögöljek éhen?
A nép egyszerű minimálbéres fia (vagy lánya, tetszés szerint) egy-egy ilyen láttán csak legyint, és morogva megjegyzi: „ugyan, biztos előre le van zsírozva!” Na de ebben a mennyiségben? Merthogy az IT kategóriájú hirdetések aránya mindenhol elsöprő…
Ráadásul már a diákmunkák esetében is bátran kijelenthetjük, hogy egy jó programozó órabére vetekszik a legősibb mesterséget űző hölgyekével (vagy urakéval, ismét ízlés szerint kiválasztandó).
Ennek ellenére elképesztően negatív kép él társadalmunkban a „számítógépturkászokról”: sokak lelki szemei előtt görnyedt hátú, jóllakott napközishez hasonló testfelépítésű, enyhén kancsal, szódásüveg vastagságú szemüveget viselő pasas jelenik meg, amint bamba arckifejezéssel a képernyőre mered, s érthetetlen kódokat pötyög órákon át egy helyben ülve.
Sajnos rengetegen igazából meg sem tudják különböztetni a sarki számítógép-szaküzletben csavarhúzót szorongatva dudorászó srác munkakörét a komoly képűnek képzelt, öltönyös szoftverfejlesztőétől, aki talán még a toaletten is algoritmusokon agyal.
Pedig számtalan út tárul a fiatalok elé informatikai végzettséggel a zsebükben – hogy pontosan melyek ezek, bármelyik álláshirdetésekre specializálódott portál segítségével világossá válhat -, a kérdés csupán ennyi: mindenki más dögöljön éhen?
- SAV -
Cikk ajánlása
-
0
-
-
