A halálos áldozatok végsõ, hivatalos száma 41 - közölte a Törökország keleti részén található Elazig tartomány kormányzósága. A kormányzó hétfõn még 57 halottról beszélt, késõbb 51-re módosították a hatóságok ezt a számot. A végsõ adatok szerint húsz gyerek, 14 nõ és hét férfi halt meg a hétfõi rengésben.

A Richter-skála szerinti 6-os erõsségû földrengés - amelynek epicentruma Karakocan város közelében volt - napfelkelte elõtt történt, és súlyos károkat okozott a város közelében fekvõ falvakban. Helyi tudósítások szerint tucatnyi, sártéglából épült ház dõlt romba. A katasztrófában 74-en sérültek meg.

A török sajtó közben Isztambulnak szóló figyelmeztetésként írt a hétfõi rengésrõl, emlékeztetve arra, hogy a város épületei nem bírnának ki egy nagyobb rengést. 11 rengést említettek meg az elmúlt nyolcvan évbõl. 1999-ben nagyjából húszezer ember halt meg két földrengésben, amelyek három hónap eltéréssel történtek Isztambul közelében.

A török mérnöki kamara elõzõ héten tanulmányt tett közzé, amely szerint egy erõsebb rengés háromszázezer házat rongálna meg Isztambulban, négyszázezer ember válna hajléktalanná, 150 ezren halnának meg, és kétszázezer sérült lenne. A mérnökök által elfogadott épületek több mint fele nem felel meg a földrengésvédelmi elõírásoknak, és egy nagy rengés a város kórházainak 86 százalékát romba döntené - derül ki a dokumentumból.

"Mindenki azt mondja, hogy nagy veszélynek van kitéve Isztambul, mégis rossz minõségû házakat építünk" - mondta az isztambuli mûszaki egyetem egyik geofizikusa az AFP francia hírügynökségnek. A férfi szerint a legnagyobb problémát a mindent átszövõ korrupció jelenti, amely nemcsak a szegényebb városrészeket, hanem a gazdag negyedeket is érinti.

A mérnöki kamara vezetõje szerint gondot okoz az is, hogy egy mérnöki diplomával rendelkezõ ember, a szakterületétõl függetlenül földrengésbiztosnak nyilváníthat egy épületet, és sokszor a megfelelõ vizsgálatok elvégzése nélkül adnak ki engedélyeket.
- Független Hírügynökség -