Korábban nyüzsgött bennük az
élet, ma egy lélek sem lakja őket.
Íme, négy szellemváros, ahol ma
már a madár se jár.
A polcokon még ott vannak a könyvek, a
szekrényekben a ruhák és a
cipők, de élet már nincs a
városokban – az egyiket ma a sivatag uralja, a
másikban a gaz vette át az embertől
az irányítást.
Hátborzongató helyek, ahol
évtizedekkel ezelőtt nyüzsgött az
élet, ma azonban egyetlen lélek sem lakja
őket. Hogy miről mesélnének a
szellemvárosok házainak falai, ha
beszélni tudnának? Hogyan vált egy
egykor sűrűn lakott hely kietlen,
sivár vidékké? Ismerd meg a
világ leghátborzongatóbb
szellemvárosainak titkát!
A gyémántláz
áldozata: Kolmanskop
A namíbiai sivatagban található
Kolmanskop egykor a gazdagok vagy a gazdagodni
vágyók paradicsoma volt – ma a homok
uralja.
1908-ban a gyémántláz ezreket
vonzott a namíbiai sivatagba, akik alig
két év alatt egy egész kis
várost hoztak létre – kaszinókkal,
iskolával, kórházzal,
színházzal és
pompásabbnál pompásabb
épületekkel.
Aki csak tehette, a gyors meggazdagodás
reményében a sivatagba
költözött, ám a paradicsomi
lét nem tartott sokáig: kitört az
első világháború, minek
következtében a gyémánt
iránti kereslet is csökkenni kezdett. Egyre
többen hagyták el Kolmanskopot, az 1950-es
évekre pedig, amikor már hosszú
évek óta lakatlanul állt, a
sivatag végleg visszavette azt, ami eredetileg
az övé volt. Az egykor csinos kis kerteket,
aprócska utcákat és mesés
házakat ma homok borítja.
Néhány épület, így a
színházé is, a mai napig
áll.
Csernobil hagyatéka: Prypiat
Prypiat városa Ukrajna
legelhagyatottabb területeinek egyikén
található. Az egykor sűrűn
lakott település a csernobili
atomerőmű dolgozóinak és
családjainak lakhelye volt – a közel 50
ezer ember lakta várost 1986-ban, a csernobili
katasztrófát követően
ürítették ki, alig
néhány nap alatt.
A lakók csupán egy
bőröndöt vihettek magukkal a
legfontosabb irataikkal, könyveikkel, illetve
azokkal a ruhákkal, melyek nem
szennyeződtek a katasztrófa során.
A lakások, a kórházak és az
iskolák évekig úgy álltak,
mintha lakóik bármelyik percben
megérkezhetnének: a polcokon ottmaradtak
a vázák, a szobákban a gyerekek
játékai, a szekrényekben a
ruhák, a televízió, a
bútorok. Az utóbbi években azonban
a várost birtokukba vették a
fosztogatók: még a
vécéülőkéket is
lelopták a lakásokban.
Az épületek ma már
használhatatlanok, többségüket
a növények is benőtték,
más részük romokban hever.
A jövő szellemvárosa: San Zhi
Az észak-tajvani San Zhit
eredetileg a felső tízezer
nyaralóhelyének szánták,
ám a futurisztikus üdülőket a
gazdagok sohasem vehették birtokukba. A
földöntúli hangulatot
árasztó falu ugyanis nemcsak hatalmas
összegeket emésztett fel, de számos
emberéletet is követelt, minek
következtében sosem engedték
befejezni a projektet.
A tajvaniak szemében San Zhi ma
nem más, mint az áldozatok
emlékét őrző,
hátborzongató épületek egy
csoportja az óceán partján – sokak
szerint az elhunyt munkások szellemei a mai
napig kísértenek a házak
között.
Hogy ki a felelős a kudarcért és az
áldozatok haláláért, a mai
napig rejtély, melyben közrejátszik
az is, hogy a tajvani kormány teljes
mértékben elhatárolódott a
projekttől. San Zhit sosem tervezték
befejezni, de lerombolni sem – szerencsétlen
dolognak tartják ugyanis megbolygatni a
szellemek lakhelyét.
A Mitsubishi öröksége:
Gunkanjima
Gunkanjikma egyike Japán több mint
ötszáz lakatlan szigetének. A
szigetet 1890-ben vette meg, és kezdte
beépíteni a Mitsubishi abban a
reményben, hogy a tenger aljáról
jóval több szenet tudnak
bányászni, mint a
szárazföldön. A legnagyobb
építkezések 1916 körül
kezdődtek, az 1960-as évekre pedig
már hatalmas lakónegyedek
épültek, hogy
elszállásolhassák a
munkások százait – a
népsűrűség ekkorra már
megközelítette a kilencszáz főt
hektáronként.
Gunkanjima halálát a
kőolaj jelentette, mely hamarosan
felváltotta a szenet. A
szénbányákat országszerte
bezárták, a szigetre pedig 1974-ben
tettek végleg lakatot – Gunkanjima azóta
áll üresen, a japán kormány a
megközelítését sem
engedélyezi.
Szerző: Mondovics Pálma
Forrás: femina.hu
A cikk másodközlése a Femina
írásos engedélyével
és jóváhagyásával
történik, figyelembe véve a Femina
Szerzői jogok idevonatkozó jogi
kikötéseit is. A cikk további
átvétele, részleteinek
közlése, kivonatolása
kizárólag a Femina írásos
engedélyével lehetséges.