– A mezőgazdaságnak kellene alkalmazkodni a természethez, nem pedig fordítva – véli a szakember. Azokon a területeken, ahol gyakran és nagy mennyiségben fordul elő belvíz, korábban nagyrészt tavak voltak, és mivel a belvízelvezetési rendszerek csak nehezen és drágán tarthatók fenn, már nemcsak a környezetvédelmi, de a vízügyi szakemberek is új megoldásokon gondolkodnak.
Egyre nyilvánvalóbb, hogy nem kifizetődő elvezetni a vizet onnan, ahol természetes módon van jelen, ezért az érintett területeket másféle célra kellene használni. Több megoldás is kínálkozik, az egyik az, ha a terület művelési módját változtatják meg és például nádas-rétes-legelős gazdálkodást valósítanak meg. Ez akkor kínálhat alternatívát, ha újra több lesz hazánkban a birka és a szarvasmarha, és ha a gazdák erre a művelési ágra is kapnak támogatást.
A belvizes területeken halastavat is ki lehetne alakítani, egy másik megoldás pedig a belvizet is elviselő erdő telepítése lehet. Mindez persze nem megy egyik napról a másikra, hiszen számos akadály áll a megvalósulás útjában, ám a belvízi védekezés költségei egyre nőnek, s egyre kevésbé kifizetődő a vízelvezetés, így hamarosan realitása lehet a fenti ötleteknek – mondja Szigetvári Csaba.
- Száraz Ancsa -