Nálatok nőnek e még égig érő paszulyok? - Egy új meseíró pályázatról - Világunkból nem halhat ki a mese. A gyerekkorban hallott meséknek jellemformáló szerepük van, a valóban fontos életcélok megtalálásához is elvezetnek. Gondoljuk el: lelkesít, hogy küzdjünk a jóért, hitet ad, hogy a gonosz legyőzhető; a legkisebből lesz a legnagyobb gonosz legyőzője; legelveszettebből a legnagyobb hős; a púpos sovány gebéből a gondolatnál is gyorsabban repülő táltos...

A gyerekek világa még olyan boldogítóan gazdag és színes, soha nincsenek egyedül, amíg a mesék világa körülveszi őket. Nem szabad korán meggyőzni a gyermeket arról, hogy nincsenek csodák, hisz csoda a bennük rejlő képzelet és a jóra vágyó erő. De jó is lenne visszakapni a gyermekkori bizalmat, hitet, boldogságot!

Nem csupán a történet izgalma köti le a gyereket, ha a nagymama, vagy nagyapa mesél. A mi napunk is gyönyörűen zárul, ha mesénk nyomán kitárul az unoka lelkében a színes világ, a sokszínűség. Ha egy emberben visszatérő emlék marad a gyermekkorban esténként a szeretett személytől hallgatott mese; a földi élet szépségének, tarkaságának sokfélesége, az életet is mesésen tudja élni.

Hisz a mesében az egész világ benne van; mi a helyünk a világban? A magyar nép népmese kincse pedig a mitikus, közös múltunkban van. Talán még nem késő feléleszteni a hagyományokat, s tovább adni. Ne a celebek világa jelentse már a kiskorúaknak a jövőt a rémes rajzos mesék világa a szörnyekkel és agresszivitással, az öléssel, a horror világa már a mesekincsek helyén!

A mese a világ erkölcsi megújulását segíti, s reményünk és jövőnk a gyerekeink kezében van: igazságosan és méltányosan hasznosítani földünk kincseit, gondozni, s ápolni, hogy teremjen, mindenkinek megadni azt, ami őt megilleti.

Ezek a gondolatok vezettek bennünket férjemmel, mint nagyszülőket, amikor beneveztünk a meseíró pályázatra a biológiai sokféleség napjára. Most vettük át az összeállított meséskönyvet a mai nap üzenetével 2009. május 23-án, ez volt a díj a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium jutalma, és az a csodálatos rendezvény Rodics Katalin ötletével  és Navratil Andrea szervezésével és köszöntésével a Biológiai Sokféleség Világnapon a Szentendrei Skanzen hatalmas területén.

– Több mint ezer mese érkezett, amelyekből a megjelenő két kötet a legjobb 163 mesét tartalmazza. Sokan megköszönték nekünk azt, hogy hetekre elfelejtkeztek a tv-ről, ültek otthon békében, és írták közösen a mesét, nagymamák meséltek és az unokák készítették a rajzokat hozzá. Tanárok, óvónők írtak, rajzoltak együtt a gyerekekkel, barátok küldték be fantáziájuk közös termékét. Írások határainkon túlról, Szlovákiából, Erdélyből, a Vajdaságból, Kárpátaljáról, és a mesék boldogságot hoztak mindannyiunknak. Pontosan úgy, mint a valódi életben, amit szintén lehet mesésen élni" - idézem a főszervezőt.

Kérem, ha bárki ajándékot akar venni, jutalom- könyvet az iskolákban, óvodásnak, ösztönözni fogja meseírásra a gyerekeket. Láttunk gyerekcsapatot, 12 éveseket tanárnőjükkel, aki a békáról íratott az osztállyal, s mindenki hozzátett egy sort, és kikerekedett belőle egy gyönyörű verses mese.

Hagyományt teremtettek a nyárlőrinci skolában

Ha minden iskolában lenne egy ilyen tanárnő - és biztosan van - megmenthetnénk a mesét a jövőnek! Láttunk óvodáscsoportot az óvónénivel: óvónéni írta a mesét, a gyerekek illusztrálták.

Amivel itt találkozhattunk, a felnövő nemzedékbe vetett hit, a legszebb hagyomány megőrzése a jövőnek.

Ezt a két kötetet veheti kezébe, aki az ünnepi  könyvhéten meséskönyvet keres: Nálatok nőnek-e még égígérő paszulyok? - címmel - az első kötet kisebbeknek, másodok kötet a nagyobbaknak. Nagyon szép kiadás, gazdag gyermeki képzelettel illusztrálva. Ösztönzés az írásra, a rajzolásra, a gyermeki  színes világ gazdagítására, a természeti kincsek megóvására. Szebb ajándékot gyermeknapra elképzelni sem tudunk.

- Proksa Jánosné -


© 2005-2010 - Inform Média