A mese hatalma

Nálatok nőnek e még égig
érő paszulyok? – Egy új
meseíró
pályázatról -
Világunkból nem halhat ki a
mese. A gyerekkorban hallott
meséknek jellemformáló
szerepük van, a valóban fontos
életcélok
megtalálásához is elvezetnek.
Gondoljuk el: lelkesít, hogy küzdjünk
a jóért, hitet ad, hogy a gonosz
legyőzhető; a legkisebből lesz a
legnagyobb gonosz legyőzője;
legelveszettebből a legnagyobb hős; a
púpos sovány gebéből a
gondolatnál is gyorsabban repülő
táltos…

A gyerekek világa még olyan
boldogítóan gazdag és
színes, soha nincsenek egyedül, amíg
a mesék világa
körülveszi őket. Nem szabad korán
meggyőzni a gyermeket arról, hogy
nincsenek csodák, hisz csoda a
bennük rejlő képzelet és a
jóra vágyó erő. De jó
is lenne visszakapni a gyermekkori bizalmat,
hitet, boldogságot!

Nem csupán a történet izgalma
köti le a gyereket, ha a nagymama, vagy
nagyapa mesél. A mi napunk is
gyönyörűen zárul, ha
mesénk nyomán kitárul az unoka
lelkében a színes világ, a
sokszínűség. Ha egy emberben
visszatérő emlék marad a
gyermekkorban esténként a
szeretett személytől hallgatott mese; a
földi élet
szépségének,
tarkaságának sokfélesége,
az életet is mesésen tudja élni.

Hisz a mesében az egész
világ benne van; mi a helyünk a
világban? A magyar nép
népmese kincse pedig a mitikus,
közös múltunkban van. Talán
még nem késő feléleszteni a
hagyományokat, s tovább adni. Ne a
celebek világa jelentse már a
kiskorúaknak a jövőt a rémes
rajzos mesék világa a szörnyekkel
és agresszivitással, az
öléssel, a horror világa már
a mesekincsek helyén!

A mese a világ erkölcsi
megújulását segíti, s
reményünk és jövőnk a
gyerekeink kezében van:
igazságosan és méltányosan
hasznosítani földünk kincseit,
gondozni, s ápolni, hogy teremjen, mindenkinek
megadni azt, ami őt megilleti.

Ezek a gondolatok vezettek bennünket
férjemmel, mint nagyszülőket, amikor
beneveztünk a meseíró
pályázatra a biológiai
sokféleség napjára. Most
vettük át az
összeállított
meséskönyvet a mai nap
üzenetével 2009. május 23-án,
ez volt a díj a Környezetvédelmi
és Vízügyi Minisztérium
jutalma, és az a csodálatos
rendezvény Rodics Katalin
ötletével  és Navratil
Andrea szervezésével és
köszöntésével a
Biológiai Sokféleség
Világnapon a Szentendrei Skanzen hatalmas
területén.

– Több mint ezer mese
érkezett, amelyekből a megjelenő
két kötet a legjobb 163
mesét tartalmazza. Sokan
megköszönték nekünk azt, hogy
hetekre elfelejtkeztek a tv-ről, ültek otthon
békében, és írták
közösen a mesét,
nagymamák meséltek és az
unokák készítették a
rajzokat hozzá. Tanárok,
óvónők írtak, rajzoltak
együtt a gyerekekkel, barátok
küldték be fantáziájuk
közös termékét.
Írások határainkon
túlról,
Szlovákiából,
Erdélyből, a Vajdaságból,
Kárpátaljáról, és a
mesék boldogságot hoztak mindannyiunknak.
Pontosan úgy, mint a valódi
életben, amit szintén lehet
mesésen élni” – idézem a
főszervezőt.

Kérem, ha bárki ajándékot
akar venni, jutalom- könyvet az
iskolákban, óvodásnak,
ösztönözni fogja
meseírásra a gyerekeket.
Láttunk gyerekcsapatot, 12 éveseket
tanárnőjükkel, aki a
békáról íratott az
osztállyal, s mindenki hozzátett egy
sort, és kikerekedett belőle egy
gyönyörű verses mese.

Hagyományt teremtettek a
nyárlőrinci skolában

Ha minden iskolában lenne egy ilyen
tanárnő – és biztosan van -
megmenthetnénk a mesét a
jövőnek! Láttunk
óvodáscsoportot az
óvónénivel:
óvónéni írta a
mesét, a gyerekek illusztrálták.

Amivel itt találkozhattunk, a felnövő
nemzedékbe vetett hit, a legszebb
hagyomány megőrzése a
jövőnek.

Ezt a két kötetet veheti kezébe, aki
az ünnepi  könyvhéten
meséskönyvet keres: Nálatok
nőnek-e még
égígérő paszulyok? -
címmel – az első kötet kisebbeknek,
másodok kötet a nagyobbaknak. Nagyon
szép kiadás, gazdag gyermeki
képzelettel illusztrálva.
Ösztönzés az írásra, a
rajzolásra, a gyermeki  színes
világ gazdagítására, a
természeti kincsek
megóvására. Szebb
ajándékot gyermeknapra elképzelni
sem tudunk.

– Proksa Jánosné -