A legtöbb emberhez hasonlóan soha nem szívleltem a buszos ellenőröket, mégis kíváncsian vártam a kedd reggelt, amikor egy délelőtt erejéig ellenőrnek állhattam. Közöny és arrogancia – leginkább ezt tudtam leolvasni a legtöbb ember arcáról, amikor két ellenőrt kísérve kora reggel buszra szálltunk, de ne rohanjunk ennyire előre.
Liptai Linda és Török Tamásellenőrök kapták feladatként, hogy egy délelőtt erejéig a nyakukba kapnak egy újságírót, aki kísérné őket az útjukon. Reggel hatkor kezdtünk, amikor még autók is alig járták az utcákat, de mi már a VMK előtt szobroztunk, egy buszra várva. Kezdetben csak figyeltem őket és az emberek reakcióit, amely buszról-buszra szállva egyre elszomorítóbb volt.
A bunkó ellenőr esete
Egyszerre közönyös és arrogáns – leginkább így tudnám összegezni, hogy milyen arckifejezésekkel találkoztam az utasok részéről, amelyet nem minden esetben értettem. Mondom ezt annak tudatában, hogy a legtöbb emberben valamilyen oknál fogva ellenérzések támadnak az ellenőrökkel szemben, azok hiába próbálnak adott esetben kedvesen kommunikálni egy utassal. – Láttad milyen bunkó volt az ellenőr? – csíptem el egy alkalommal ezt a félmondatot egy hölgy szájából, akit megkért az egyik ellenőr, hogy fordítsa meg a diákigazolványát, hogy megnézhesse az érvényesítő matricát. Érzik a bunkóságot? Én sem éreztem…
A videó megtekintéséhez kattintson a képre!
Még fel sem szállt máris ellenőriz
Ahogy egyik buszról szálltunk a másikra egyszer csak kíváncsian tettem föl a kérdést – Mit is kell valójában csinálnotok? Mint kiderült, az ellenőrök feladatköre nem merül ki az utasok ellenőrzésében, hiszen éppúgy ellenőrzik a buszvezetőt, mint magát a járművet. Egy sor olyan dolgot ellenőriznek még azelőtt, mielőtt felszállnának a buszra, mint például, hogy – időben érkezik-e a jármű, külsőleg ép-e a jármű, használja-e az irányjelzőt a gépjárművezető, nem beszélget-e, telefonál valakivel, bemondja-e a megállókat, használja-e a csengőt és így tovább, amelyeket egy átlagember az utazása alatt nem figyel meg. Mégis az utasok biztonságát szolgálják…
Nem munka, hanem perverzió!
- Az utasok csak a legritkább esetben vannak felénk megértéssel, hiszen a legtöbbször zokon veszik már azt is, hogy egyáltalán ellenőrzünk. Volt már olyan is, amikor azt mondták nekem, hogy ez nem is munka, amit mi végzünk, hanem egy perverzió – mesélte Török Tamás az egyik megállóban. Mellesleg van benne valami, amit a fiatal ember mondott, hiszen visszaemlékezve, még anno én is zokon vettem, ha a bérlet mellé a diákigazolványomat is fel kellett mutatnom, arról már nem is beszélve, ha meg is kellett azt fordítani. Ahogy a két fiatal ellenőrrel beszélgettem, arra jutottam, hogy az emberek a legritkább esetben veszik őket emberszámba. – Nem tudom miért, de sokan azt hiszik, hogy mi örömünket leljük abban, ha büntethetünk, holott mindössze a feladatunkat végezzük – tette hozzá Liptai Linda.
Néha elcsattan egy-két pofon
Az ellenőröket mellesleg – saját elmondásuk alapján – napi szinten érik inzultusok, de bántalmazásig ritkán fajul a helyzet, viszont erre is volt már példa. – Általában szóban szidnak minket, de ott voltam például akkor, amikor a kollégámra támadt egy utas és megütötte – mesélte Tamás. – Emellett a civil életben is érnek minket hasonlók, hiszen nem tudunk úgy elmenni szórakozni, hogy ne ismernének fel, s van, hogy viccesen, de megesik, hogy durván beszólogatnak, hogy hol hagytam a bérletemet, meg ilyenek.
A háromórás ellenőrködésem alatt 17 helyi és 1 helyközi autóbuszt ellenőriztünk, amely során négy esetben büntettek az ellenőrök. Az első esetben két fiatal utazott jegy nélkül, akik elsőre megpróbáltak hamis adatokat bediktálni, de végül meggyőzhetőek voltak, hogy érdemes elkerülni a rendőrök kihívását, amikor kiderülnek a valós adataik. Mellesleg ez a leggyakoribb magatartásforma, mint megtudtam, hiszen ki gondolná, de 10 büntetett közül 10-nél nem szokott ott lenni az irata.
A videó megtekintéséhez kattintson a képre!
Büntessen, de nem szállok le!
Vannak azonban olyan utasok is, akik már eleve az irataikat mutatják egy-egy ellenőrzés alkalmával, hogy kiírhassa az ellenőr a pótdíjat, hiszen az utas tisztában van azzal, hogy hiába kapja kézhez a csekket, azt a közlekedési vállalat csak nehezen tudja rajta behajtani. – Volt, hogy hiába szólítottam fel az utast a jegye felmutatására, egyből a személyigazolványát nyújtotta, hogy büntessem meg, ha akarom, de ő nem fog leszállni a buszról – mondta Török Tamás. Sajnos, ezen a keddi reggelen is tapasztalhattam, hogy hányan próbálnak meg így utazni, hiszen volt, hogy 10 buszra várakozóból végül négyen szálltak fel a járműre, miután látták, hogy ellenőr van a buszon. Mellesleg ebből a négy emberből is egyet le kellett szállítani a járműről, mert nem volt jegye.
Természetesen lehet utálni az ellenőröket, amiért a munkájukat végzik, de azt nem szabad elfelejtenünk, hogy ha mindenki tisztességgel megváltaná a jegyét, akkor ellenőrökre sem lenne szükség.
- M. I. -