Hamis méz ellen jön a zárjegy, de hol a garancia?
Méz A Magyarországon forgalmazott mézek 70 százaléka nem felel meg a minőségi követelményeknek. A Magyar Méhészeti Egyesület elnöke szerint ezért zárjegyet kellene rakni ezekre a termékekre is.
Hamis méz felismerése |
| – A mézhamisítás legegyszerûbb módja a vizezés. Vásárláskor zárt üveget állítsuk a feje tetejére, és ha a benne lévõ buborékok gyorsan haladnak felfelé, a méz túlságosan híg, sok vizet tartalmaz, valószínû, hogy hamisított. Ellenõrzéskor azonban figyelembe kell vennünk, hogy lehûtött mézben a buborékok mozgása lelassul, s így már nehezebb megállapítani a vizezést. – Ritkábban, de kapható az úgynevezett “éretlen méz” is. Ilyen mézet se vegyünk, mert ez is jóval hígabb a szokásosnál, bár nem számit hamisítványnak. Ilyenkor is érdemes rákérdezni a méz eredetére, minõségére. – A virágmézként árult “mûméz” invertcukorból aromás anyagok (néha zamatos méz) hozzákeverésével és festékanyagok színezésével készül. A hamisítást könnyen felismerhetjük, ha egy kávéskanálnyi mézet tiszta szeszben feloldunk. Amennyiben teljesen oldódik, úgy a méz tiszta. Ellenkezõ esetben homályos lesz és rövid idõ múlva a belekevert anyag leülepedik. – Ha a méz illata, zamata, színe és állaga eltér az eredetitõl, még inkább legyünk óvatosak, mert valószínû, hogy a mézet melasszal, glicerinnel és mesterséges zamatanyagokkal keverték. Az ilyen hamisítványnak már semmi köze a mézhez! |
A sajtónak nyilatkozó Bross Péter szerint ez bizonyíthatná, hogy a megtermelt mézet Magyarországon gyártották és természetes eredetű. A mézzárjegy bevezetésének az előkészítése már elkezdődött. A tervek szerint a zárjegyet az egyesület adná ki, ezzel garantálva, hogy a termékek minőségét. A szabályok szerint ugyanis, ha cukrot vagy aromákat adnak a mézhez, akkor az már hamis.
Kis Zsigmond, a megyei méhésztársadalom ismert képviselője szerint az országos egyesület már tíz éve tervezi a mézzárjegy bevezetését, ami hasonlít az 1930-as évek gyakorlatában már működött hasonlóhoz. A méhész szakember azonban szkeptikussan vélekedik a tekintetben, hogy a zárjegy bevezetése önmagában elég hatásos lesz-e az elburjánzott mézhamisítások megszüntetése ellen:
– Amíg az illetékes magyar hatóságok az uniós elfogadottságú brémai laboratórium minőségvizsgálati eredményeit nem fogadják el, viszont idehaza a valódi, jó minőségű mézet az áruházi pultokon nem tudják garantálni, addig nem sok mindent oldhat meg a zárjegy sem – mondta
lapunknak.
Gátlástalan mézhamisítás |
| Régóta közszájon forog néhány mézkereskedõ cég, vállalkozó neve, akikrõl többen tudni vélték, hogy hamisítják a termelõktõl megvásárolt mézet. Fogyasztóvédõvel, közjegyzõvel felszerelkezve 15 gyártó mézébõl vettek mintát és küldték el a brémai laboratóriumba. A válasz megdöbbentõ. A három legnagyobb kiszerelõ egyik mintáját sem lehet méznek nevezni. A másik tizenkettõ is hagy kivetnivalót. A vizsgálat után pár hónappal megismételték a tesztet. Az eredmény ugyanaz. A hazai piacon a három cég ontja a minõségileg nem megfelelõ árut a multik polcaira. Nem azért végezték a vizsgálatot, hogy titokban maradjanak a nevek, a méhészek többsége tudja, hogy kik õk. Magyarországon a hatályos jogszabályok azonban a bûnözõket védik. A méhészek a törvényesség kereteit betartják azzal a reménnyel, hogy „mézbotrány” nélkül, törvényes úton nyerik el büntetésüket a csalók.– vélekedik Zsibrita Pál méhész. |
- Galambos Béla -
Cikk ajánlása
-
0
-
-
