Lakást kérnek a Nyíregyházára visszatérő romák

A 2009-ben történt cigánygyilkosságokat követően a félelemtől vezérelve csak a Huszár-telepről 7 család, harminc ember döntött úgy, elhagyja otthonát, az országot és Kanadában próbál új életet kezdeni.

A városi Cigány Kisebbségi Önkormányzat vezetője, Balogh Artúr szerint a megyeszékhelyről közel 60 ember ment el, de most úgy néz ki, valamennyien hazajönnek majd, mert gyötrő honvágyuk miatt nem bírták elviselni a kinti életet. Eddig júliusban huszan tértek vissza és egy Pesten maradt családon kívül szeretnének önkormányzati lakáshoz jutni.

Távozásukkor minden előzetes értesítés nélkül hagyták el otthonaikat, sokan a bútorokat is eladták, mindent pénzzé tettek, hogy előteremtsék az utazás költségeit. A lelakott, igen rossz állapotú lakásokat a Városüzemetető és Vagyonkezelő Kft. visszavette, többségüket felújította és új bérlőknek adta. Pazonyi Péter, a cég jogi és igazgatási osztályvezetője szerint azok, akik most a korábbi lakásukat kérnék vissza, nem kaphatják meg, mert nem az ő nevükön van, sőt a rendelet szerint öt éven belül új lakásigénylést sem nyújthatnak be, így kizárt hogy visszaköltözhessenek.

Bejelentés nélkül távozott

- Tavaly június 19-én hagytuk el az országot, mert rettegésben éltünk – kezdi kálváriájának történetét Horváth György, aki 1979-től élt a Huszár-telepen és távozásáig, 11 éven át, a terület városi alkalmazásban álló gondnoka volt. – Gyilkolták a cigányokat Magyarországon, a tiszalöki áldozatot ismertem is. Soha senkinek nem ártott. Korábban a lányomat, az unokáimat is megtámadták a gárdisták. Persze a jobb élet reménye is hajtott – teszi hozzá.

Horváth György a felesége nevén lévő önkormányzati bérlakásban élt a Huszár-telepen, de mikor elkeseredésében úgy döntött, hogy elhagyja az országot, nem értesítette szándékáról a Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft.

- A hónap folyamán 5 család, 20 ember jött vissza Kanadából, egy család kivételével valamennyien Nyíregyházán vannak – mondja Balogh Artúr, a nyíregyházi Cigány Kisebbségi Önkormányzat (CKÖ) elnöke. – Nem jó szántukból mentek el. Tavaly a cigányok elleni gyilkosságok, támadások félelmet keltettek, a közhangulat rendkívül feszült volt, a Huszár-telepen élők is napokig nem aludtak, rettegtek éjszaka. A munkalehetőségek ezzel együtt még inkább beszűkültek, a szegénység nyomasztóvá vált. Én megértem ezeket az embereket.

Aki elhagyta Nyíregyházát, most a visszatérést választotta

Egy év telt el, és az a közel 60 ember, aki elhagyta Nyíregyházát, most a visszatérést választotta. Indokként az elnöknek valamennyien azt mondták, a honvágy gyötörte őket.

- Nem rablókról, gengszterekről, törekvő családokról van szó, akik megpróbáltak új életet kezdeni, de nem bírták a távollétet feldolgozni. Ezt is meg lehet érteni. Most itt állnak fedél nélkül. Nem hagyhatjuk, hogy az utcára kerüljenek.

A hazatérők a CKÖ-hoz fordultak segítségért

A hazatérők a CKÖ-hoz fordultak segítségért, amely megkereste a várost, hogy tárgyalásokat kezdjenek lakások kiutalásáról, de az elnök szerint nem álltak pozitívan az ügyhöz. Elmondása szerint azt a választ kapta, az érintettek adják be lakásigénylésüket, de ez szerinte nem megoldás, mert hosszú évek tellhetnek el, mire az új igénylésből realitás lehet. Ezért a múlt hét csütörtökön fórumot szerveztek, melyre meghívták a Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. vezetőjét, Hámoriné Rudolf Irént és Csabai Lászlóné polgármestert is.

- Nekünk az a célunk, hogy a hazatérő családok valamilyen formában minél hamarabb lakáshoz jussanak és minden demokratikus eszközt meg fogunk ragadni ennek érdekében, fórumot szervezünk, nyilvánosságot keresünk, ha kell, az utcára is kimegyünk – mondja Balogh Artúr.

A régi lakásukba nem mehetnek vissza

– Mind a mai napig nem tudjuk, hogy hány család hagyta el a bérlakást csaknem egy évvel ezelőtt és távozott Kanadába – mondja dr. Pazonyi Péter, a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. jogi és igazgatási osztályvezetője. – Volt, hogy csak a szomszédok jelzése alapján, hetekkel később értesültünk arról, hogy üres a lakás. Akiket pedig sikerült elérni, sem adtak egyértelmű választ arra, hogy hol tartózkodnak – magyarázza az előzményeket Pazonyi Péter. A lakástörvény alapján minden bérlőnek be kell jelentenie, ha 60 napon túl elhagyja a rászorultsági alapon kapott bérlakását, ezek a lakók ezt elmulasztották, ezért a bérlemények állagmegóvása érdekében a lakásokat visszavették. Az üresen hagyott ingatlanok zöme rossz, lelakott, szétlopott állapotban maradt a távozók után, melyek egy részét a cég felújított és új bérlőknek adott ki.

– Most egy év elteltével a korábbi lakásukat kérnék vissza, de ez nem lehetséges, mert nem az ő nevükön van, sőt a rendelet szerint, ezek az emberek öt éven belül új lakásigénylést sem nyújthatnak be, így kizárt hogy visszaköltözhessenek – foglalja össze az elutasítás okait az osztályvezető, akit eddig szóban, hivatalosan mindössze két család keresett meg. A cigány kisebbségi önkormányzat vállalta fel, hogy összegyűjti, pontosan hány családról van szó és közös kérelemmel fordulnak a város vezetéséhez. – Azoknak a családoknak, amelyeknek nincs hova költözniük az Albérlők házában tudunk ideiglenes szállást adni, az viszont már a az illetékes bizottságtól, illetve a tulajdonostól függ, hogy a hazatérők kaphatnak-e ismét önkormányzati bérlakást – mondja Pazonyi Péter. Erről egyébként a cigány kisebbségi önkormányzat szervezésében július 22-én megtartott lakossági fórumon tájékoztatatták az érintetteket.

Előzmények

Tavaly novemberben számoltunk be arról, hogy egy internetes fórum szerint Mohácsi Viktória korábbi SZDSZ-es európai parlamenti képviselő egy nyilvános rendezvényen azt mondta: azóta, hogy megszűnt a kanadai vízumkényszer, csaknem 20 ezer cigány hagyta el az országot, és utazott főként a tengeren túlra. – Nagyon eltúlozza ezt a számot Mohácsi Viktória – mondta akkor lapunknak Pusuma József, a területi cigány kisebbségi önkormányzat közgyűlésének alelnöke, s hozzátette: telefonon is kérnek tőlük tájékoztatást, de mennek személyesen is, hogy állítsanak ki számukra igazolást cigány származásukról, mert az is feltétele a kanadai befogadásnak.

– Júniusban négy család személyesen is itt járt nálunk, hogy az igazolást megkapják. Volt, aki a repülőjegy megvásárlása érdekében már eladta házát, s úgy jött az igazoláért, mások először az igazolást akarták megszerezni, s utána készültek felszámolni itthoni javaikat – mondta akkor Pusuma József.

- KM -