2008.07.26 06:23; Frissítve: 2008.07.26 06:23

Miért kell mindenkinek diploma?

A középiskolában gyengén teljesítő diákok is továbbtanulhatnak. Sok kettes, pár hármas és némi költségtérítésre szánt pénz esetén már garantált a boldogság a ponthatárok éjszakáján…

Csütörtök este megszülettek a 2008 szeptemberében induló felsőoktatási képzések felvételi ponthatárai. Számtalan alapszakon – ha csak költségtérítéses formában is – elegendőnek bizonyult mindössze 160 pont megszerzése a lehetséges 480-ból, ami azt jelenti, hogy a középiskolában meglehetősen gyengén teljesítő diákok is bekerülhettek.

„Meglehetősen gyenge” alatt néhány hármassal díszített kettes osztályzatokat értek. Bátran ki merem jelenteni: aki így – vagy inkább így NEM – tanult, annak semmi keresnivalója nincs egy felsőoktatási intézmény kapuin belül.

De az említett diákok miért érezték úgy, hogy mindenképpen tovább kell tanulniuk? Pedig rengeteg más lehetőség kínálkozik számukra, köztük jónéhány biztos megélhetést nyújtó szakmával. A válasz összetett.

Mai magyar társadalmunkban a fiatalok úgy érzik, hogy az iskola a mobilitás egyetlen elérhető forrása. Azt hiszik, diplomával a kezükben olyan utak nyílnak meg előttük, amelyek egy új, jobb élethez vezetnek, magasabb fizetéssel és kedvezőbb életszínvonallal.

Sokan feljebb akarnak kerülni a társadalmi ranglétrán szüleikhez képest, vagy épp meg szeretnék tartani felmenőik pozícióját – gondoljunk csak az orvos és jogász szülők csemetéire.

Azonban mindennek eredménye egyetlen durva, barátságtalan szó: TÖMEGKÉPZÉS. Ez röviden azt jelenti, hogy mindenki továbbtanulhat, aki akar, ám a diploma értéke a béka hátsó feléhez konvergál. Lassan a diploma – a bolognai rendszerben az alapképzés elvégzéséről tanúskodó oklevél – nem ér többet, mint 10-15 évvel ezelőtt az érettségi.

Diplomásnak lenni nem dicsőség többé, hiszen ami szinte mindenkinek van, nem érték. Így gyors és folyamatos státuszvesztés zajlik, a slágerszakokon frissen végzetteket pedig tárt karokkal várja a munkanélküliség szörnyű szörnye, aki nem ponthatárok szerint szelektál.

A pontszámításról dióhéjban

A felvételi összpontszámot, vagyis a rangsorolás alapjául szolgáló eredményt 400+80 pontos rendszerben fejezik ki. A pontszámítás alapját a tanulmányi pontok (maximum 200 pont), az érettségi pontok (maximum 200 pont), valamint a többletpontok (maximum 80 pont) képezik.

Alapképzési szak, illetve egységes, osztatlan képzések esetén az alábbi két pontszámítási mód alkalmazható:

a) a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összege, hozzáadva a többletpontokat, vagy

b) az érettségi pontok kétszerese, hozzáadva a többletpontokat.