Nyelvvizsga nélkül nincs diploma

16:11: Amint kiderül, hogy tanulni kell, odébbállnak

Kóderné Gömöri Anna, a megyeszékhely egyik nyelviskolájának vezetője nem lepődik meg a nyelvvizsga híján diplomára várók magas arányán.
– A nappali tagozatra járókkal kapcsolatban nem túl jók a tapasztalataink – mondja. – Amint összeverbuválódik egy-egy főiskolás csoport, s kiderül, hogy itt bizony tanulni kell, azonnal lecsökken az órára járók száma. Sokakat nem érdekel a nyelvvizsga, ennek megfelelően nem is tesznek érte semmit, de természetesen szerencsére vannak kivételek.

A nyelvvizsga hiánya azért furcsa, mert középiskolában két nyelvet is tanulnak a diákok, egy kis odafigyeléssel és akarattal már négy év után is meg lehet szerezni a vizsgát, utána pedig van még erre újabb négy, illetve öt évük. A levelezősök, a nappalisokkal ellentétben tudják, hogy esetleg a munkájukat is elveszíthetik, ha nincs nyelvvizsgájuk, de nekik sem egyszerű, hiszen nekik nem csak a tanulásra kell koncentrálniuk, ők munka mellett tanulnak.

Kóderné Gömöri Anna azt tartaná jó megoldásnak, ha előre meghatároznák, hogy meddig kell megszerezni a nyelvvizsgát, s aki erre nem képes, az nem is kezdhetné meg a következő szemesztert.

15:33: – A nyelvvizsga és a használható nyelvtudás ma már elengedhetetlen a jobb állás betöltéséhez. Én már letettem egy középfokú A-t franciából, ám ez nem elég, középfokú C kell. Ha nem szerzem meg, nem kapom kézhez a diplomámat. Sok évfolyamtársam jár hasonló cipőben a Nyíregyházi Főiskolán. A felsőoktatásban töltött évek alatt bőven lenne idejük a hallgatóknak, hogy nyelvvizsgázzanak, ám többnyire csak a bulizáson jár az eszük! – mondják egyesek, nem kevés rosszindulattal.

Az igazság az, hogy nem olyan könnyű az egymásra tornyosuló előadások, szemináriumok mellé beilleszteni a nyelvtanfolyamot, arról nem beszélve, hogy anyagilag is igen megterhelő befektetés. Manapság nem ritka az olyan állásinterjú sem, ahol már két idegen nyelven folyik az interjú – mondta el Vállaji Orsolya, történelem-kommunikáció szakos, végzős hallgató főiskolai hallgató.

11:26: A nyelvtudás, egészen pontosan a nyelvvizsga hiánya sok diák életét keseríti meg, a Nyíregyházi Főiskolán a végzősök negyven–negyvenöt százaléka kénytelen a sikeres záróvizsgát követően is könyveket bújni: ennyien vannak ugyanis, akik nyelvvizsga híján később kapják meg oklevelüket.

Márföldi Józsefné, a Nyíregyházi Főiskola tanulmányi és felvételi osztályvezetője lapunknak elmondta: a nyelvszakosokat kivéve, akik számára a sikeres záróvizsga egyben felsőfokú nyelvvizsgát is jelent, minden hallgatónak nyelvvizsgát kell szereznie ahhoz, hogy átvehesse diplomáját.

– A nappali tagozaton végzettek körében ez az arány húsz százalék körüli, inkább a levelezősöknek jelent nehézséget a nyelvtanulás. Ez nem is csoda, hiszen ők munka és család mellett végzik a főiskolát, s nem egyszerű mindezen terhek mellé a nyelvtanulást is beiktatni. Aki a záróvizsgát követően bemutatja a nyelvvizsga bizonyítványát, harminc napon belül átveheti az oklevelét, időbeli korlát nincs, a kettő között tehát akár több év is eltelhet.

Márföldi Józsefné azt is elmondta, hogy a legtöbben még mindig angolból és németből tesznek vizsgát, de nem ritka lovári vagy az eszperantó sem. Utóbbi kapcsán megtudtuk, hogy a bologna-rendszerű (BA, BSc ) képzésben majdnem minden alapszakon elfogadják, a régi rendszerű főiskolai képzésben azonban csak néhány szakon.

- Száraz Ancsa, Palicz István   -