
Augusztus 31-
Végül Páll Zsófinak sikerült meggyőznie a zsűrit természetes bájával és felhasználói jártasságával, így kiérdemelte a World Cyber Girl 2008. címet, s nem mellesleg a vele járó busás -
A leányzót a döntő másnapján, még mindig eufórikus hangulatban csíptük el néhány szóra.
-
-

-
-
Az én első kérdésem elég húzós volt, mert az előttem lévőktől ilyeneket kérdeztek például, hogy minek a rövidítése a TPS, örültem is volna egy ilyennek, erre pedig az én első kérdésem az volt, hogy "Hány gép vett részt Magyarország legnagyobb LAN-
Mondom, ahaa, tippeltem, 120... Úgy gondolom, hogy ez tényleg egy olyan kérdés, amire csak tippelni lehet, nem hiszem, hogy sokan tudnák a választ :) De volt 3 "mentőválasz", és abból jól tippeltem, a megoldás 800 volt.
-
-
Megérte :) Ráadásul a 10 kiválasztott lány tényleg nem tipikus szépségverseny-

-
-
Egyre több profi gamer lány van, és a fiúknak jól odavágnak :) Persze rajtunk is nagyon sokan meglepődtek, egyáltalán azon,hogy játszunk, és emellett nem a szintén sztereotíp gamer lányt testesítjük meg, azaz a görbehátú, kövér, pattanásos, szemüveges, csúnya lányt (megjegyzem, én amúgy egy ilyen gamer lányt sem ismerek).
Tegnap, ahogy mászkáltam a rendezvényen (mert ugye a World Cyber Games keretében volt a mi versenyünk is), volt egy fiú, aki akárhányszor szembejött velem, mindig mosolygott, és csóválta a fejét kedvesen, amolyan "hihetetlen vagy" üzenettel :)
-
-
Nagyon sokat jelentett, hogy lelkiekben támogattak, megmondták a véleményüket... És a gratulációkból is az derült ki számomra, hogy sokan büszkék rám... nem is tudom már hova ragozni, hogy ez mennyire jó érzés.
-
-
-
-
-
Kapcsolódó aloldalak:
-
Hozzászóló: tiberium
- 5 , 2008.09.01, 22:35szamosnak | válasz |
Hozzászóló: ronin9
- 4 , 2008.09.01, 16:35Egy igazán kellemes kis hölgy | válasz |
Hozzászóló: szamos
- 2 , 2008.09.01, 14:43Észrevétel | válasz |
"Elég volt a kultúrterrorból! Elég volt a deheroizálásból, a megszentségtelenítésből, a mocsokból. Elég mindabból, ami mostanság a szellemi étlapunkat szennyezi. Az élettel vele jár minden, ami emberi. Biológiai szükségleteink természetesek. Ám a többség igyekszik az étteremben kulturáltan enni, nem böfög bele a többiek képébe. Nem üzekedik nagy nyilvánosság előtt. S legfeljebb csak kóros állapot vezeti rá, hogy ott ürítsen, ahol látják. Mostanában mindez, a "művészet" rangjára emelkedve elárasztja színpadjainkat, kiállítótermeinket. Másságukkal már-már szinte kérkedő "művészeink", a normális emberi érzéseket laposnak, unalmasnak tartva, efféle effektusokkal érzékeltetik véleményüket. Ezzel szabnak normát a rájuk tekintő értelmiségnek. Nincs kegyelem Szent Istvánnak, aki a színen szükségét végzi, nincs kegyelem a Rómeó és Júliának – egy "nemes" feldolgozásban drogot nyeletnek egyikükkel – vagy éppen a Parasztbecsületnek, amelyben bőrnadrágos motoros falka lebbenti el a húsvét minden áhítatát. És amint a klasszikusok feldolgozásai, az új alkotások is tele vannak szadomazochista elemekkel. Mocsokária jön elő egyik kitűnő modern zeneszerzőnk művében a szereplő szájából. A szöveget nem is értő külföldi karmester a próbán megkocogtatja az állványt, és idegesen mondja: "Ones again, from … kánkógorcs", vagyis még egyszer onnan hogy "kankógörcs"…(!) S a szereplők egymást ostorozva szeximitációt mutatnak be a színpadon, a kultúra nagyobb dicsőségére. Don Juant meztelen dajnák övezik, egyáltalán, minden tele a hússal. Érzelem nincs, csak érzékiség, ezt nevezik szerelemnek, mintha az ember nem is testből és lélekből állna. A köznépnek meg ott a tévé. Dohányozni ugyan tilos vagy nem kívánatos a mai filmekben, hogy ne terjesszük a káros szenvedélyt, de nyílt színen hemperegni, elül-hátul – azt bőven lehet, nem is film, amelyikben nincs ilyen jelenet. És ez még nem holmi szexcsatorna. Azokon mi áradhat! A videók szinkronja gyakran válogatott durva szavakkal teli. Volt szerencsém néhány filmet eredetiben látni-hallani; hát közel sem volt olyan alpári, mint a magyar, tehát fordítóink még rátesznek egy lapáttal a nagyobb durranás kedvéért. Vagy meglehet, szinkronizálóink már csak ezzel a szókészlettel bírnak. Nem csoda – hisz ma egy munkát nem az kap meg, aki a legalkalmasabb, hanem aki a kapcsolati háló része. Könyörgöm, ki kente fel a kultúra papjainak azokat, akik maguknak vindikálják a minősítés jogát, hogy mi a művészet, és mi nem. Kik azok, akik a liberalizmus jegyében terrorizálják a kimerült, kultúrára szomjas magyar polgárokat? Akik bebeszélik nekik: az a szabadság, hogy alig tizenéves kislányok tapogattatják magukat a strand vizében a nagy nyilvánosság előtt, hogy majd kiégett, drogfüggő fiatal legyen belőlük, sok abortusszal és boldogtalansággal. Kinek jó ez? Nem vagyok prűd, bigott. Mindig is léteztek végletek. Persze hogy élnek ma is a Fábri–Sarkadi-féle Dúvadak és Mikszáth Péri lányainak szép haja is odaveszett hajdan a szénaboglyába. Elfogadom, sőt befogadom az avantgárd, absztrakt, szürrealista művészetet is, más kérdés, hogy mi tetszik igazán. De a mocskot szabadság címén – nem tudom isteníteni. Számomra van, ami személyes, és ami szent… Úgy vagyok ezekkel a szörnyű kísérletekkel, mint Kassák Lajos volt egykor. Borsos Miklós írta le Félúton című könyvében, hogy egyszer egy avantgárd performance-ot láttak, ahol a pódiumon lévő "művész" vonaglás közben azt kiáltozta: "Szabad vagyok! Szabad!" Kassák jellegzetes hangján harsányan fölmordult: "Márhá vágy, fiam, nem szábád!" " Gondolkodjon el mindenki, nézze meg saját életvitelét, környezetét mert ebből a posványból jó lenne már kikerülni! | |
Hozzászóló: tutti
- 3 , 2008.09.01, 15:49első bekezdés | válasz |
Hozzászóló: Samurai
- 1 , 2008.09.01, 13:33Samurai | válasz |
Hallomásból ismerem a csajt. Gratulálok! De tényleg! | |