Amikor az embernek kórházba kell mennie, összepakolja a kis motyóját, visszük a pizsamát, fogkefét, és jó páran maguknál tartanak néhány kézpénzes borítékot is. Mert ugyebár többségünk oszt-szoroz, majd arra a megállapításra jutunk, hogy amennyiben jól kitömjük az orvos zsebét - ezzel kifejezve hálánkat azért, amit értünk tesz - mindjárt nyugodtabbak vagyunk. Ezzel azonban csak annyi a probléma, hogy az orvosok mindazért a munkáért, amit végeznek fizetést kapnak. Arról természetesen lehetne vitázni, hogy mennyire éri meg Magyarországon orvosnak lenni, de most ettől eltekinthetünk.

Egy általunk megkérdezett nyíregyházi idős úriember ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy – „Ott, ahol az orvosok nincsenek kellőképpen megfizetve a munkájukért és a tudásukért, ez egy vészkijárat.” Az, hogy mit is jelent a „kellőképpen”, az nyilvánvalóan csak viszonyítás kérdése.

Mindenesetre elgondolkodtató, hogy miért érzünk kényszert a hálánk pénzben való kifejezésére. Ettől nyilvánvalóan mélyebb összefüggéseknek kell lenniük, mint az egyszerű hála, máskülönben csúsztathatnánk borítékot az újságárus hölgynek, aki ma különösen szépen mosolygott, a hentesnek, aki ma arról érdeklődött, hogy milyen napunk van, vagy a buszsofőrnek, aki kedvesen megvárta a jármű után futó urat. Ennek gyakorlatilag az lenne az eredménye, hogy mindenki mindenkinek borítékot osztogatna.

Az effajta köszönetnyilvánítás mégis az egészségügyben ölt egyre nagyobb méreteket. Ahogy egy hölgy fogalmazott – „Ettől nem lehet megmenekülni”! Az elmondható, hogy Nyíregyháza belvárosában megkérdezett járókelők szinte mindnyájan egyetértettek abban, hogy nem minden orvos teszi zsebre a borítékot – „Az orvoson múlik, ha becsületes, akkor nincs szüksége hálapénzre”!

Nehezen körülírható az, hogy abban az esetben mi történik, ha valaki nem hajlandó hálapénzt fizetni. Egy hölgy szerint – „Éreztetik a beteggel, ha nem ad egy kis pénzt”. A kis pénz megfogalmazásra reagálva volt, aki elmondta, hogy egyes műtéteknél és orvosok esetében, lehet egyfajta tarifáról is beszélni, egy előre ismert összegről, ami alatt nem érdemes a doktoroknak hálálkodni. Kamerán kívül volt, aki elmondta, hogy megesett olyan eset is, hogy a borítékba helyezett pénzt keveselve, az orvos csak annyit mondott - „ Köszönöm, ma már ittam kávét!”

Megkérdeztünk a témában egy kismamát is, aki kamera előtt nem mondta el a véleményét, de szóban közölte, hogy a szülészeten talán a legelkeserítőbb a helyzet. A fiatalasszony elmondta, hogy ő maga is fizetett az orvosának, de nem bánta meg, mivel a szülészétől valóban olyan nem mindennapi figyelmet kapott, amely nem várható el „normál” körülmények között.

Találkoztunk olyan járókelővel is, aki állítja, ő még sohasem fizetett az orvosnak, sőt kijelentette – Vagy ellátnak így, vagy sehogy”!

Ugyanez a hölgy a beszélgetés közben elmondta, szerinte az emberek kényszerből csúsztatnak borítékot a zsebekbe, mert – „Az orvos kezében van az ember élete”!

Kapcsolódó cikkek:

-M. István-


© 2005-2010 - Inform Média