16:50: Add a véred előtte!

Súlyos műtét várt rám nemrégiben – kezdi panaszát olvasónk. – Tudtuk, hogy vért is fogok kapni. Akkor ért a meglepetés bennünket, amikor kedvesen meginvitáltak, hogy előtte adjak vért, sőt a családtagjaim is ezt tegyék. Először nem értettem, azt hittem az én vérem azért kell, hogy azt adják majd vissza. De kiderült nem, az is belemegy a „nagykalapba”. Csak így próbálják megoldani a pótlást. Megértem én, csak egy kicsit meglepett a dolog. Nem elég e sok sebből vérző egészségügynél, hogy néhol – gyógyszert, kötszert, WC-papírt – kell bevinni a kórházba, most még vért is?

16:35: Test-véri segítség műtét előtt

Idén már több mint 200 hozzátartozót tartotta a karját, mert valamely családtagjukat operálni kellett.

Valóban kapnak kérést egy-egy műtétre váró ember családtagjai, hozzátartozói, hogy ha tehetik, adjanak vért, de ez hangsúlyozottan csak kérés, a beteg ettől függetlenül hozzájut az operációhoz szükséges vérhez. Pusztán arról van szó, hogy akit közvetlenül megérint egy esetleges vérhiány következménye, jobban átérzi, mi is az önkéntes véradás jelentősége.

– Megyénkben kiegyensúlyozott a vérellátás, az időnkénti hiány nem a készlet mennyiségében, hanem inkább az egyes vércsoportokban tapasztalható, de amióta regionális szinten szervezik a vérellátó szolgálat munkáját, még egyenletesebb az elosztás – nyugtat meg dr. Fodor Erzsébet, a Nyíregyházi Területi Vérellátó Intézet vezetője.

Arra azonban rámutat: a legprecízebb szervezés mellett is előfordulhat ciklikusság a vérellátásban, a nyár pedig mindig különleges helyzetet teremt. Az embereket nehezebb elérni, a munkahelyi véradások kevésbé hatékonyak, ezért nem olyan megnyugtató vértartalék, de a vészhelyzetet eddig sikerült elkerülni.

– Legfeljebb egy-egy nappal kellett elhalasztani transzfúziót, de a halasztást mindig a kezelő orvossal beszéljük meg, vele egyeztetünk. Életmentő beavatkozás még nem maradt el vérhiány miatt – szögezi le dr. Fodor Erzsébet.

Egy átlagos műtéthez 2-3 egységnyi vért (egy egység kb. 4 dl) használnak fel, de szükség volt már 8-10 egységre is, sőt, extrém helyzetben 20 egység vér kellett a beteg életének megmentéséhez. Az is előfordulhat, hogy a beteg szervezete olyan ellenanyagot termel, amely miatt 30 egységből találni a részére egy felhasználhatót. Nyáron tehát kissé nehézkesebb a vérkészlet pótlása, de a Magyar Vöröskereszt helyi szervezete sokat segít.

No és idén már több 200 olyan véradót is regisztrálhattak, akik kimondottan azért jelentkeztek, mert valamelyik hozzátartozójuk várt operációra – ha nem is közvetlenül az ő vérüket adják a betegnek, a vérellátásban sokat segítenek. Nekik és a 25 ezer önkéntes véradónak, a véradást szervezőknek is köszöni a vérellátó intézet vezetője a folyamatosan nyújtott segítséget.

11:10: Abban a szúrásban életet ment

Ficze István adta eddig a legtöbb vért donorként a megyében: 105 alkalommal tartotta a karját a szúráshoz a nemes célért.

– Katonakoromban, 1974. októberében volt az első alkalom, azóta az életem fontos részévé vált a véradás. A vércsoportom „A”, a jellemem pozitív – közölte a habitusából fakadó stílusban a nyírteleki csúcstartó. – A véradás nem vált ki bennem félelmet, egyedül az ujjszúrásnál szisszenek fel. A munkahelyemen szoktam vért adni három havonta. Egy véradással három életet menthetünk meg, büszkeséggel tölt el, hogy elvileg ennyi emberen segítettem. Össze kell fognia a társadalomnak, a vérhiány engem nagyon elszomorít – tette hozzá a Pro Vita-díjasFicze István, akit tavaly a Duna Palotában Ábrahám Attila miniszteri biztos, Nyíregyházán pedig Habsburg György, a Magyar Vöröskereszt elnöke tüntetett ki figyelmességével és jelképes ajándékkal. Az igazi elismerés az a tudat, hogy önfeláldozásával segít másokon.

10:59: Ha nem veszik komolyan a véradókat, akkor leáll az ország vérellátása – mondta Balla Tibor, a Magyar Véradók Szövetségének elnöke. A vezető szerint pénzzel lehetne motiválni az embereket, ugyanis úgy tudja: sokan ma is inkább Ausztriába mennek vért adni, ahol 10 ezer forint körüli összeget kapnak. Balla Tibor úgy véli: össze kellene fogni a Parlamentnek, a Vérellátó Intézetnek, a Vöröskeresztnek és a Véradók Szövetségének, hogy ne legyen vérhiány.

Ma 50 ezerrel kevesebb véradás van, mint például 4 évvel ezelőtt – mondta a Véradók Szövetségének elnöke, aki maga is 180-szoros véradó. Balla Tibor szerint nem veszik komolyan a véradókat, hiszen tettükért mindössze apró ajándékokat és oklevelet kapnak. A lakosságot pénzzel lehetne motiválni, akkor például a munkanélküliek is nagy számban mennének a véradásokra.

Balla Tibor ugyanakkor úgy tudja: a kórházak a felhasznált vért palackonként elszámolják az Országos Egészségügyi Pénztár felé, a ritka vércsoportokra 25 ezer forintot, míg a gyakoribbakra 17 ezer forintot kapnak palackonként.

Megkérdeztük: Ön szokott vért adni?

Ruszkovics József, Nyíregyháza

Tõlem nem vesznek vért, mert magas a vérnyomásom, és gyógyszert szedek rá. A seregben többször is adtam, ma is adnék, de nem lehet.

Márton Tibor, Nyíregyháza

Rendszeres, majdnem százszoros véradó vagyok, igazolványom is van róla! A hivatalokban elsõbbséget élvezek, vizitdíjat sem fizettem soha.

Pataki Blanka, Budakeszi

Három havonta járok vért adni. Úgy gondolom, ennyit igazán megtehet az ember. Nem kerül semmibe, és hasznos a társadalomnak.

Kovács Margit, Anarcs

Már évek óta nem adtam vért. Magas a vérnyomásom, és a környékünkön nem is lehetne, mert sok nálunk a hepatitisz A vírushordozó.

Vajas László, Nyíregyháza

Rendszeresen, havonta adok vért. Ismerek olyan embert, aki sûrûbben jár. Az Ungvár sétányon teszem mindezt, az idõsek klubjában, mert az van a legközelebb hozzánk.

- Ladányi Tóth Lajos -


© 2005-2010 - Inform Média