Tímea húga ekkor hűtőtáskával érkezett, s egy hírrel miszerint a kisboltban elfogyott a ceruzaelem – Már kedden elhordták az összeset, de mára ígérték, hogy hoznak – mondta el. Az idősebbik lány ekkor a hűtőszekrényben maradt élelmiszereket pakolta a táskába – a javát még aznap elvittük az egyik Nagykállón élő ismerősünkhöz, de ez a néhány élelmiszer még itt maradt.
A képre kattintva megnézheti a videót!
A szekrényben álló holmi nagy része már megromlott, de ahogy Tímea is fogalmazott, nem ez a legnagyobb baj. -Reflexszerűen a hűtőszekrénybe teszünk mindent, de minek ha úgysem hűt? – kérdezte keserűen a lány.
- Esténként viszont nagyon rossz, nincs felettünk tető, a sötétben pedig félünk. Szinte az összes mobiltelefonunk már lemerült, az egyik testvérem szedte össze néhányunk telefonját éppen ma és átvitte az egyik rokonunkhoz feltölteni azokat. Kilátástalan a helyzetünk, hiszen ha baj lenne, vagy ismét érkezne egy vihar, még segítséget sem tudnánk kérni.
Kilátástalan helyzetben a vihar sújtotta településeken
A szintén viharvert Szakoly egyik utcácskájában azonban kézről-kézre jár az aggregátor. – Már a vihar után összefogtunk mi szomszédok és mentettük a menthetőt. Az egyikünknek van aggregátora, este nála ment, most hozzám vittük át, később meg édesanyámhoz – mondta el Jenei András. A településen kedden minden család kapott egy-egy pakk ásványvizet, illetve a helyi biomassza erőműnél felajánlották, hogy aki teheti, szállítsa a fagyasztószekrényét hozzájuk, ahol biztosítják az áramellátását.
- Megértjük, hogy ez a hétfői pusztító vihar következménye, de egy kissé úgy érezzük, hogy az áramszolgáltató magunkra hagyott minket, hiszen itt a mi településünkön is vannak olyan utcák, amelyeket egyáltalán nem érintett a vihar, de mégsem tettek semmit, hogy legalább ezeken a területeken legyen újra áram. Holott ez nagy segítség lett volna, hiszen így sokan átvihették volna a romlandó élelmiszereket az árammal ellátott településrészekre – tette hozzá Jenei András.
Ózdról érkezett segítség a viharvert Szakolyba
Miközben Jenei Andrással beszélgettünk megcsörrent a telefonja. A testvére hívta, aki egy nagy teljesítményű áramfejlesztővel Ózdról indult útnak, hogy segítsen a bajba jutott családtagokon. – Számomra a legrosszabb, hogy nincs vizünk, hiszen a település szennyvízelvezetése is átemelőkkel van megoldva, de áram híján ezek sem működnek, így minden szennyvíz azonnal visszafolyik a házakba. Mi a kis unokámnak is ásványvizet forraltunk fel este, de reméljük, hogy a szolgáltató mindent megtesz, hogy vége legyen ezeknek a nomád körülményeknek – zárta Jenei András.
-M. I.-