BKF: politikai érdekek és válságkommunikáció
A tanulmányban a többi között azt vizsgálták, mikor és milyen képet közvetítettek a közszereplők és a médiumok a pénzügyi világválságról a lakosságnak. Eszerint a Fidesz már jóval korábban próbálta bevinni a köztudatba a válság fogalmát, ám augusztusban és szeptemberben ezt még Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök elhibázott gazdaságpolitikájának tulajdonították. Az ellenzéki párt még a pénzügyi világválság hazai megjelenése után is azt kommunikálta, hogy a krízis nem okozója, hanem leleplezője volt a helyzetnek. A többi párt álláspontja között komoly eltérések voltak a válság okainak tekintetében, de az SZDSZ és az MDF kommunikációjában is megjelent.
A sajtó egy része is csak késéssel ismerte fel a válság veszélyeit, miközben több szakértő augusztusban és szeptemberben figyelmeztetett.
A kormány október 10-ig többnyire hallgatott a helyzetről, helyette azt kommunikálták, hogy az ország túl van a nehezén és gyorsulni fog a gazdasági növekedés. Ez a lakosság tisztánlátását is hátráltatta. A tanulmány emlékeztet rá, hogy Gyurcsány Ferenc csak szeptember 26-án foglalkozott először érdemben a pénzügyi világválsággal, amikor kijelentette, hogy annak összes következménye a teljes magyar pénzügyi rendszerben nem haladhatja meg az egy-kétszer tízmilliárd forintot. Eközben sok bank még október elején is sorra reklámozta kedvezőbbnél kedvezőbb hitelfelvételi konstrukcióit, ami komoly aggályokat vet fel, mert mindezek alapján a polgárokban a biztonság hamis illúziója alakulhatott ki.
A BKF elemzése szerint a válság kommunikációjának késését az is magyarázhatja, hogy a pénzügyi világválság egy politikai kommunikációs hadjárat kellős közepébe robbant bele. Emiatt az egyik politikai tábor a felelős kormány lemondását követelte, a másik pedig a sikeres válságkezelést kommunikálta.
