Fapados álmok

Fapados álmok

Hosszú ideig vittem az átjáró tövébe ételt, mert megsajnáltam az ott bevackolt néhány hajléktalant. A rongyos paplan látványától és a mosdatlanság szagától eltekintve ártalmatlan lecsúszottaknak tűntek, nem kéregettek, csak néztek ki a fejükből a semmibe. Nyéki Zsolt jegyzete.
Nincs más: hátra!

Nincs más: hátra!

Az óraátállítást jó néhányan a pokol farára kívánjuk. Szintén nem kevesen pedig – kemények lévén – elintézzük egy vállvonással, chö, mi az nekünk! Fábián György írása.

Első a felismerés

Az életünk folyamatos szereplés. De ez nem azt jelenti, hogy minden színpadra lépésünkkel lehetőségünk nyílik arra, hogy megmutassuk tudásunkat, tehetségünket. Mindig az első előadás számít, akkor tudjuk igazán megismerni önmagunkat, ami a legfontosabb az életben. Minden más csak melléklet, hiszen ha körvonalazódik, mi az erényünk, miben tudunk kiteljesedni, akkor jöhet bármilyen vihar, szakadatlanul lesz paraplé a kezünkben. Nagy Emese írása.

Imádat és gyűlölet

Egy valamit nem lehetett, nem figyelni rá. Abban a futamban, amelyikben elindult, biztos történt valami. Lehetett imádni és gyűlölni, igazából köztes megoldás nem létezett. Boros Norbert írása.
Eskü és harangszó

Eskü és harangszó

Szebb időzítéssel nem is vehette volna kezdetét az önkéntesek eskütétele pénteken Nyíregyházán: ahogy megkondult a Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház harangja, nyomban felharsant a vezényszó, és a vitéz Vattay Antal Területvédelmi Ezred újoncai feszes vigyázzban tisztelegtek a történelmi zászlók behozatalának. Ezek a zászlók most jelképesen és teljes valóságukban is összekötötték a múltat, s jelent. Nyéki Zsolt írása.
Tisztelet!

Tisztelet!

Egyértelmű, a szépre sokkal jobb emlékezni, mint a fájdalmas dolgokra. Talán ez az oka annak, hogy március 15-ét, azaz az 1848-as forradalom kitörését, illetve az ott résztvevőket sokkal nagyobb lelkesedés és tisztelet övezi, mint a szabadságharc leverését követő kivégzések áldozatait. Boros Norbert írása.
Kiállni a keresztény értékek mellett

Kiállni a keresztény értékek mellett

A férfi és nő házasságán alapuló család fogalmának alaptörvénybe iktatásáról dönt Románia csaknem 19 millió választópolgára a szombaton és vasárnap megrendezendő kétnapos alkotmánymódosító népszavazáson. Rais W. István írása.
Motiváció kérdése?

Motiváció kérdése?

Idegen nyelvet tanulni nem könnyű feladat. Szerencsésnek mondhatom magam, mert jó nyelvérzékkel születtem. Ennek is köszönhetően sikerült megszereznem angolból a felső-, franciából pedig a középfokú nyelvvizsgát – előbbi nyelven bármilyen szituációban biztonságosan kommunikálok, a francia azért kicsit már bajosabb. Király Csaba írása.
Mit vártok? Babát

Mit vártok? Babát

Úgy kezdődött, hogy szerettünk volna gyermeket. Egészségeset – ez a diplomatikus válasz az első „feleslegesen feltett, szülőaggyal nehezen értelmezhető, ámde a kismama köldöke felől eső polgárok alkotta emberhalmaz, az ún. társadalom részéről természetes, sőt egy gömbölyödő has láttán, mintha a beszédközpontban automatikusan bekapcsolódó” kérdésre. Megyesi-Horváth Borbála jegyzete.

Daliás izomzat

„Sorakozó, kettő, hadd nézzem. Pattogva, férfiasan, keményen. Neked elöl gyűrött a trikód. – Ja, lány vagy. – Nem baj. Humor, jókedv, daliás izomzat!” Ugye, megvan a Sándor György klasszikus? Pap Gyula írása.
Valamit valamiért

Valamit valamiért

A mobilitási hét idei felhívása megmosolyogtató abból a szempontból, hogy enyhe célzásokat tartalmaz, miszerint: „A multimodális megközelítés (vagyis a közlekedési módok váltogatása) nemcsak egészségügyi előnyökkel jár, hanem jelentős megtakarításokat is eredményezhet, különösen a napközbeni rövid utazásokba beiktatva néhány olyan fenntartható közlekedési módot, mint a gyaloglás vagy a kerékpározás.” Mint folytatják, „ez a hozzáállás a napi utazás átgondolását jelenti, valamint kipróbálási hajlandóságot a helyváltoztatás új formái kapcsán.” Barak Beáta írása.

Szilvás gombóc

Imádom a húslevest, és a hétvégére ezt rendeltem. Kimentem a piacra, gondoltam, hogy pár perc alatt beszerzem a hozzá nélkülözhetetlenül szükséges alapanyagot, aztán jöhet a tisztítás, csúnya szóval a pucolás. Kolodzey Tamás írása.
Két lábbal itthon

Két lábbal itthon

Ha meguntuk, hogy mindig itt legyünk, utazgassunk, mert utazni jó nekünk – és érdemes, ahogy azt megénekelte anno örök slágerében a KFT együttes. Az enyhén szólva is agresszív népvándorlás világában viszont már szóba se jöhet Skandinávia, a jó meleg Afrika meg pláne. Nyéki Zsolt jegyzete.
Körmösök, telefonok, leckék

Körmösök, telefonok, leckék

A játék egyszer komolyra fordul, az oviban még csak eljátszott iskola és tanítás valósággá válik minden gyermek számára. Nagy váltás és nagy pillanat, a szülők okkal morzsolnak el néhány könnycseppet, miközben batyut, vagyis iskolatáskát adnak a csöppségeik hátára, s engedik el kezüket a kapuban. Nyéki Zsolt jegyzete.
Ilyen nincs a magyarban

Ilyen nincs a magyarban

Előfordult már olyan, hogy azt hallották valakitől: „Ilyet nem mondunk, hogy…”, „Ilyen a magyarban nincs!”? Az is megtörtént már, hogy később rájöttek: dehogy nincs, csak persze bizonyos megkötésekkel? Fábián György írása.
Egy a kenyér

Egy a kenyér

Tisztelgés és számvetés – lélek és ráció együtt hatja át az elkövetkező napokat, amikor az államalapítás ünnepére készülve el kell helyeznünk magunkat a magyar történelemben. Lehet persze legyinteni, nem összevetni múltat és jelent, de aki így tesz, kérdés: milyen jövőt remél, s főként milyet érdemel? Nyéki Zsolt írása.
Felkelt a napunk

Felkelt a napunk

Az augusztus 20-ai nemzeti ünnepünkön az állam­alapítás és az államalapító Szent István emléke előtt adózunk. Istvánt nem véletlenül tartják az egyik legnagyobb magyar királynak, hiszen hazánk történetében kulcsfontosságú tett volt az államalapítás. Boros Norbert írása.
István, a király

István, a király

Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Történelmünk talán leginkább ismert, legnépszerűbb személyisége I. István, születési nevén Vajk, később Szent István, az utolsó magyar nagyfejedelem és az első magyar király. Pap Gyula írása.
Épületek és érzések

Épületek és érzések

Mindig szomorú látvány, ha egy-egy régi épületet elbontanak. Legyen szó nagy városokról vagy apró falvakról, a települések múltjához szorosan hozzákötődtek az épületek, s lebontásukkal nemcsak a helységek, hanem az ott élő emberek is szegényebbek lesznek. M. Magyar László írása.
Megint meleg az almáspite

Megint meleg az almáspite

Megmaradt a megalázó pillanat, amikor a szüleim kertjéből elvittük a felvásárló telephelyére a meggyet, és azzal fogadott: már csak a fele pénzt adja érte, mint amit telefonon megbeszéltünk. Előfordult ez uborkával, paprikával és almával is, de még örülhettünk, ha nem az várt: vigyük, ahová akarjuk, nem kell. A kávé és pálinka ajándékcsomag ritkán olajozta meg az átvételt, maradtunk azok, amik: kiszolgáltatott kistermelők. Nyéki Zsolt írása.
Nem a falak számítanak

Nem a falak számítanak

Mit is lehetne kívánni a most hajlékot kereső, tanuló ifjúságnak, a kollégium és albérlet között hezitáló hallgatóknak? Bár életük jelenlegi szakaszában ez számukra egy komoly feladat, ettől soha ne legyen nagyobb gondjuk, megoldandó problémájuk. Ha majd egyszer, úgy húsz-harminc év távlatából visszatekintenek, érteni fogják. Nyéki Zsolt írása.
Július

Július

Van egy időszak minden évben. Kalapot emelve búcsúzunk tőle. Fábián György írása.
Dinnyecsősz

Dinnyecsősz

Gyerekkorom egyik kedvenc beszólását juttatja eszembe a „dinnyecsősz” jelző, melyet butuska cimboránk árnyalt minősítésére használtunk egykor, kedvesen. Az aktualitást a saját tudatlanság, értetlenség adja, mely a dinnye- illetve a gyümölcsfronton zajló események megértését gátolja. Nem mintha „természetközeliségben” fel tudnám venni a versenyt Pászti kollégával vagy Imrével, aki könnyedén „séróból” egy ültő helyében megír akár három „kertészoldalt”. Pap Gyula írása.
A játék igazi öröme

A játék igazi öröme

Nyugi, nyugi, ez csak egy egyszerű játék, amelyben huszonkét ember kerget egy labdát kilencven percen keresztül, és a végén már nem mindig a németek nyernek. Az egykori angol labdarúgó legenda, Gary Lineker korrigálta 1990-es mondását a 2018-as moszkvai világbajnokságon, ahol ismét bebizonyosodott: az erőnyerő favoritok legyőzhetők, ha az ellenfélben van hozzá kellő hit, s persze tudás és elszántság. Nyéki Zsolt írása.
Létkérdések, ingujjban

Létkérdések, ingujjban

Lassan már félve nyitom ki a Facebookot. Nem tudni, honnan jön új csapás. Fábián György írása.

A világ tetején

Vasárnap estére kiderül, négy évre melyik válogatott ül fel a futball trónjára, egyben írja bele magát hazája sportkönyvének aranyoldalaira. Az egyik térfélen a már eddig is sporttörténelmet író horvátok, szemben velük pedig a védekezést szinte tökélyre fejlesztő, Didier Deschamps gardírozta franciák. Molnár Szilárd írása.
Se cash, se flow-érzés

Se cash, se flow-érzés

Csütörtökön, a késő délutáni órákban egy kicsit Nyíregyházán is ízelítőt kaphattunk a szép új világ egyik lehetséges árnyoldaláról. A vásárlók bankkártyái ugyanis több kereskedelmi üzletlánc boltjaiban nem voltak hajlandóak kommunikálni a pénztári terminálokkal. Matyasovszki József jegyzete.
Mindennapi kenyerünk

Mindennapi kenyerünk

Nagy volt a tömeg az élelmiszerboltban. Nyolcvanas éveiben járó, fejkendős nénike jelent meg az ajtóban, tétován körülnézett, próbált beljebb jutni. Amint az eladók észrevették, odasiettek hozzá, s készségesen kérdezték. Kedvesné Zilahi Enikő írása.

Én és a babonáim

Sokáig féltem a péntek 13-ától. Talán hétéves lehettem, amikor az egyik unokatestvérem „oltott be” azzal, hogy péntek és 13-a a szerencsétlenségek napja. Kovács Zsolt írása.
Le kell menni csigába…?

Le kell menni csigába…?

Akkor beszéljünk a szexről: hát… ööö… vagyis inkább ne. Nem vagyunk sem szaklap, sem bulvárújság, a hivalkodó exhibicionizmus pedig szerkesztőségünk valamennyi tagjától távol áll. Nyéki Zsolt jegyzete.
 
Előző
123456  





hirdetés