Mindennapi kenyerünk

Mindennapi kenyerünk

Nagy volt a tömeg az élelmiszerboltban. Nyolcvanas éveiben járó, fejkendős nénike jelent meg az ajtóban, tétován körülnézett, próbált beljebb jutni. Amint az eladók észrevették, odasiettek hozzá, s készségesen kérdezték. Kedvesné Zilahi Enikő írása.
Le kell menni csigába…?

Le kell menni csigába…?

Akkor beszéljünk a szexről: hát… ööö… vagyis inkább ne. Nem vagyunk sem szaklap, sem bulvárújság, a hivalkodó exhibicionizmus pedig szerkesztőségünk valamennyi tagjától távol áll. Nyéki Zsolt jegyzete.

Én és a babonáim

Sokáig féltem a péntek 13-ától. Talán hétéves lehettem, amikor az egyik unokatestvérem „oltott be” azzal, hogy péntek és 13-a a szerencsétlenségek napja. Kovács Zsolt írása.

Mások sokan vannak

Felderült az arcom, látván, minek az ünneplése köt össze bolygólakó társaimmal. A népesedési világnap – gondoltam együgyű­en – arra biztat, amire Isten: „Szaporodjatok, és sokasodjatok”. Úgy folytatódik, hogy „töltsétek be a tenger vizeit”. Erről nem tud nem eszembe jutni, hogy július 14-én van a cápatudatosság (!) napja. Megyesi-Horváth Borbála írása.
Legyen bármi is, leszünk!

Legyen bármi is, leszünk!

Megértem a magyar nemzet jövőbeni sorsáért aggódókat, a majdani esetleges teljes eltűnését vizionálók félelmeit. Ha ez bekövetkezne, egyszerűen megsemmisülne mindaz az érték, amelyet népünk több ezer év alatt alkotott nyelvében, irodalmában, hagyományaiban, tudományaiban, hétköznapjaiban… Kovács Zsolt írása.

Utakés utazók

Már az ókorban tudták a rómaiak, hogy mennyire fontos a birodalmat átszövő úthálózat. M. Magyar László jegyzete.
Kisasszonyfutball

Kisasszonyfutball

Néhány éves korom óta imádom a focit, tehát ugyancsak jóindulattal viseltetek a sportág iránt, de már én szégyenkezem a mai modern labdarúgás miatt. Tamás Nándor írása.
Végre elkezdődik!

Végre elkezdődik!

A világbajnokság első etapja, azaz a csoportkör után egykori edzőm szavai jutnak eszembe: „Mi ez a maszatolás?” Valljuk be őszintén, eddig nem ejtették ámulatba a szurkolókat a csapatok, volt pár remekbe szabott gól, támadás, csel vagy éppen védés, de túl sok sör nem fogyott el a kocsmákban, míg a drukkerek felidézték a meccsek nagy pillanatait. Boros Norbert írása.
Tálcán kínált lehetőség

Tálcán kínált lehetőség

A nők a férfiakat, az éttermek a vendégeket foghatják meg a hasukon keresztül – bár mindkét esetben ettől összetettebb a siker receptje, az tény, hogy nagy becsben állnak a jó szakácsok, no meg a jó pincérek. A helyi vendéglátóipar a hiányuktól szenved, miközben mesés összegekről röppennek fel a hírek, hogy a Balaton mellé mennyiért csábítják el őket. Nyéki Zsolt írása.
Távoli emlék

Távoli emlék

Eltelt újabb négy esztendő, vagyis ismét labdarúgó-világbajnokság. Amikor két évvel ezelőtt az Európa-bajnokságon, Franciaországban (Bordeaux-ban, Marseille-ben, Lyonban, Toulouse-ban) több tízezer magyar örömködött, lobogtatott sálat és énekelt, bizakodott abban is, hogy megtörhet az átok, és 32 év – 1986, Mexikó – után sikerülhet kijutni a vébére is. Molnár István írása.
Apa, kezdődik!

Apa, kezdődik!

Csütörtöktől egy hónapon keresztül Oroszországra össz­pontosít minden focikedvelő, hiszen megkezdődik a labdarúgó-világbajnokság – ismét nélkülünk. Molnár Szilárd írása.
Mindennapi irgalmaink

Mindennapi irgalmaink

A Gyergyóalfalui Keresztaljával Csíksomlyóra zarándokolni életem egyik legszebb, legmeghatározóbb élménye. Sok áldást és kegyelmet kaptam ezen az úton: az elfogadás, a saját fizikai és lelki határaim megismerésének, emberi gyengeségeim felismerésének kegyelmét, hitem megerősítésének, a keresztény fiatalokba vetett bizalom és öröm áldását. Forgács Bernadett írása.
Húsvét öröme

Húsvét öröme

Nagyszombat van: sokan nekifogtak, vagy már végeztek is a hímes tojások festésével, a házat körbelengi a fazékban puhuló sonka illata. Csak csendesen vannak még, hiszen a negyvennapos böjt, készülődés végére érünk éppen, de még nem virradt fel az öröm napja. Forgács Bernadett írása.

Szimbólum újratöltve

A reformkori – korántsem előzmények nélküli – március 15-tel induló 1848–49-es forradalom és szabadságharc újkori történelmünk meghatározó eseménye. Pap Gyula írása.
Nem engedni ama ’48-ból

Nem engedni ama ’48-ból

Ha valaki harcba indul, akkor bizton számolhat ­barátokkal és ellenségekkel is, hisz nem létezik oly ­kegyelmi állapot, amikor mindenki egy oldalon, közös ügyért küzd – legyen az még oly nemes is, mint a haza függetlensége, szabadsága, önrendelkezése. A földből mindig kibújnak, mint vadhajtások, a belső ellenségek, s mindig voltak, vannak, lesznek árulók (amolyan egri várvédők hegedüsei), akik hatalomért, pénzért, vagy szimplán valamiféle torz meggyőződésből készek veszejteni akár nemzetet is. Nyéki Zsolt jegyzete.
Frankenstein

Frankenstein

Időelfecsérelő kézikészüléknek is szoktam nevezni (nem egészen ezt a kifejezést használva…) az okostelefont, és ha hajlamos volnék összeesküvés-elméletek gyártására, olyasfélére gondolnék: biztosan azért kapatják rá a fiatalokat az említett eszköz szinte vég nélküli használatára, mert amíg az ifjak így pazarolják el az idejüket, zömük addig sem gondolkodik világjobbító cselekedeten vagy találmányon – és az így továbbra is egy szűk elit kiváltsága maradhat. (És ez csak egyetlen szempont. Mert ugye, melyik a jobb fogyasztó, az agyatlan zombi vagy a tudatos polgár? És így tovább…) Fábián György írása.
Ez a múlt temetetlen

Ez a múlt temetetlen

Ezt megúszták… Megúszták? Megúszhatták…?! S kik is..? Hisz oly sikeres volt a rafinált, fondorlatos csönd, hogy szép lassan a feledés homályába tűntek, akik a kommunizmus országot s világot nyomorító eszméjében tobzódva gyilkoltak, nyomorítottak testet s lelket. Pedig tudtuk a nevüket, ismertük tetteiket – ma is tudjuk, ismerjük… Mégis nyugodt, békés életkort élhettek meg – bár messze nem vagyok biztos benne, hogy a háborítatlansággal békét és nyugalmat is nyertek. Igazából nagyon is bízom benne, hogy a lelkiismeret legalább picit mardosta őket, s okozott néhány lidércálmos éjszakát a kínvallató pétergáboroknak, körömtépő bauereknek… Nyéki Zsolt írása.

Lidérc a koponyából

Minden bizonnyal a modern világ legnagyobb árulásának tekinthetjük azt, ahogyan az embereknek egyenlőséget hirdető eszme nevében végül valóban milliókat tettek egyenlővé – a földdel. Fábián György írása.
Új irodalmi ünnepnap

Új irodalmi ünnepnap

Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Csak üdvözölni lehet, hogy a nap mint nap szirmot bontó művirágok özöne idején, a mai értékkáosz közepette, a gagyióceánban ismét teremtődött egy kis művelődési értéksziget: ettől az évtől kezdve – a Magyar Írószövetség kezdeményezésére – február 18-án, Jókai Mór születésnapján köszönthetjük a magyar széppróza napját, szerte a Kárpát-medencében. Arany Lajos írása.

Ezek a mai fiatalok!

Még hogy a mai fiatalokat csak a hajnalig tartó bulik és fesztiválok érdeklik? Hogy közömbösek a világ dolgai iránt? Hogy egész nap csak interneten lógnak és semmi értelmeset nem csinálnak? Nos, ezekre a vádakra alaposan rácáfolt a Budapesten tanuló nyíregyházi egyetemista, akit annyira meghatott a székely-hídi gyermekotthonról látott film, hogy úgy döntött: gyűjtést szervez a számára. M. Magyar László jegyzete.
Kürtöltetők

Kürtöltetők

Mindig megható észlelni, ahogyan a jóakaratú embertársak igyekeznek segíteni másokon. Az is érzelmeket vált ki belőlem, amikor megpillantok egy-egy ismert figurát (bárkit, akinek érdeke minél többet szerepelni és kedvező színben feltűnni a nyilvánosság előtt), ahogyan teli ábrázattal mosolyít a kamerába, ajándékokkal a csomagtartóban indulván jócselekedni, és még ki is írja a közösségi oldalakon: lám, adakoztam. Már csak a „mekkora király csávó vagyok” hiányzik onnan. Akinek persze nem inge, ne öltse fel. Fábián György írása.

Süket csöndek időszakai

A kommunikációra, az érdemi párbeszédre hajlamos, azt igénylő halandó napjainkban szaporodni érzi azoknak az embertársainak a számát, akik rendszeresen válasz nélkül hagyják üzeneteit: egy-egy levelét vagy más párbeszédkezdeményét. Arany Lajos írása.

Versengés az erőforrásokért

Nem tudom, emlékeznek-e még az európai uniós csatlakozási tárgyalások véghajrájára. Amikor az athéni végkifejlet előtt, a mi Medgyessynk és Kovács Lászlónk már régen aláírt és ment volna vacsorázni, de azok a fránya lengyelek még mindig tárgyaltak. Egyebek között Lengyelország jövendőbeli uniós mezőgazdasági kvótáiról, arról, hogy melyik mezőgazdasági termékből mennyit termelhetnek majd a lengyel gazdák az uniós piacra az elkövetkezendő esztendőkben? Balázsi Tibor írása.
Ki mondja meg…?

Ki mondja meg…?

Jó estét, György! Miskolc területén holnap havazni fog, ne érjen váratlanul – ilyesféle szöveggel fogadott péntek este a Facebook. Miközben semmi esélye nem látszott, hogy másnap Miskolcon legyek. (Hacsak nem kvantummechanikailag.) Fábián György írása.
Túl a nehezén

Túl a nehezén

A közelmúltban Lóránt Károly, a kitűnő közgazdász Az acélváros végnapjai címmel jelentetett meg könyvet. Témája: miképpen semmisült meg húszezer ember munkahelye a Lenin Kohászati Művekben? Balázsi Tibor írása.
Nagy lecke a faiskolában

Nagy lecke a faiskolában

Beszélni nehéz, hajjaj, de mennyire… Magyarul még csak-csak (bár Péchy Blanka színművésznő munkássága e téren szembesített némi, ma is intő hiányossággal), de „külföldiül… Az nagyon nehezen megy nekünk, magyaroknak. Nyéki Zsolt írása.
Az egész nép öröme lesz

Az egész nép öröme lesz

„Az angyal pedig ezt mondta nekik: Ne féljetek, mert íme, hirdetek nektek nagy örömet, amely az egész nép öröme lesz: Üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában.” (Lukács 2, 10–11) Így biztatta Isten hírnöke a pásztorokat, akik nyilván alaposan megdöbbentek a ragyogó égi jelenség láttán. Forgács Bernadett írása.

A szakáll még nem tesz filozófussá…

Mindannyian a hátunkon cipeljük a múltunk terheit, amíg csak élünk. Kutnyik Pál írása.
Kőszív kőlélekkel

Kőszív kőlélekkel

…s akkor kardot rántottak a hobbitok, ám ezúttal az ősi ellenség, az orkok oldalán, mert egyedül kevésnek érezték magukat a magyar ­huszárokkal szemben. Nyomban kanyaríthatnánk is egy újabb fantasztikus történetet, ezzel szállva harcba az ifjúság figyelméért – persze csak akkor, ha elfogadjuk, hogy a magyar diákságot napjainkban már nem illik terhelni holmi Jókai, Mikszáth-regényekkel, Móricz- és Krúdy-novellákkal. Nyéki Zsolt jegyzete.
A Magyar Tudomány Ünnepe

A Magyar Tudomány Ünnepe

Egy „magyar tudományos társaság” alapításának gondolata már az 1791. évi országgyűlésen felmerült. Az 1825-ös reformországgyűlésen felállítását ismét felelevenítették. Gróf Széchenyi István is felszólalt 1825. november 3-án: „a nemzetiség és nyelv erősítése, terjesztése és pallérozása szent céljára” felajánlotta minden jószágának egyévi jövedelmét, amit 60 000 forintban állapított meg. Gergely Pál írása.
 





hirdetés