11:50: „Csak ne az én közelemben legyen!”
Azzal mindenki egyet ért, hogy a prostitúciót valamiféle keretek közé kellene szorítani. Legyen az türelmi zóna, vagy a hajdani bordélyházak modern utódai, mindegy, csak ne az Én közelembe legyen – vallja minden ember.
Hát ez az oka annak, hogy Nyíregyházán nincs türelmi zóna. Pedig volt, csak kevesen tudják, hogy 2001. novemberében a város képviselőtestülete kijelölte a prostituáltak számára legálisan használható területet a 4-es főút mentén – az országban második olyan város volt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeszékhelye, ahol megszületett ez a rendelet.
Bár nagyon kérész életű volt, vagy még annyi sem, hiszen két nappal az életbe lépés előtt hatályon kívül helyezték a lakosság nyomására. Bár ezt a városvezetés így indokolta: „megállapítható, hogy a városban nem tömeges és folyamatos a prostitúció, így a türelmi zóna kijelölése nem kötelező. Az előterjesztők ezért javasolják a közgyűlésnek a türelmi zónáról szóló rendelet (mely június 1-jén lépne életbe) visszavonását.
A fokozott rendőri szolgálatnak köszönhetően érzékelhetően csökkent, visszaszorult az utcai prostitúció, a korábbi neuralgikus pontokról (Arany János, Szarvas, Vécsey utca) érkezô lakossági panaszok száma minimalizálódott.
Az azóta eltelt időben viszont a helyzet már más, a lakossági panaszok megszaporodtak, sőt, mint hallani lehetett, van lehetősége a prostituáltaknak arra, hogy vállalkozóként végezzék „munkájukat”.
Gál György a nyíregyházi okmányiroda vezetője elmondta, hogy örömlányoknak elviekben van lehetőségük a vállalkozói engedély kiváltására, de ilyen igénnyel még nem fordultak hozzájuk.
Ez azonban még számtalan tisztázatlan jogi kérdést vet fel, mely a tevékenység végzésének helyére és körülményeire vonatkozik.
11:15: A türelmi zóna léte vagy hiánya politikai kérdés
A közterületi prostitúcióról a rendőrség véleményét dr. Kovács Sándor r. ezredes, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi igazgatója mondta el.
– Alapvetően rendezetlen a kérdés, a rendőrség a jogszabályoknak megfelelően végzi tevékenységét, amiről a sajtóban is beszámolunk.
Rendszeresen előállítjuk és szabálysértési hatóság elé visszük a prostituáltakat, noha szélmalomharcról beszélhetünk, mert nap mint nap egyre több személyt kell eljárás alá vonni.
Az, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye megyeszékhelyén, Nyíregyházán, nem került kijelölésre olyan terület, ahol végezhetik a prostituáltak a további szabályok betartása mellett a tevékenységet, nem rendőrségi kérdés, hanem politikai kérdés.
A rendőrség jogalkalmazó szerv, így nem vagyunk abban a helyzetben, hogy az önkormányzatot kritizáljuk. Vélhető, hogy egy ilyen döntés nem mindenki érdekét szolgálná, itt a lakosságra gondolok. Igyekszünk a kereslet oldalán is fellépni a prostitúció ellen, nem egy esetben a kuncsaft ellen is eljárás indult, amikor sikerült tettenérni őket. Ez a jó irány, ám nehezen bizonyítható, de a siker érdekében a megfelelő módszereket kidolgozzuk.
9:30: Az “utcáról” nézve
Hárman állnak az út menti parkolóban. Kellőképpen bizalmatlanok. Egyikük közelebb lép, hátha összejön valami.
Ő Erzsébet. Tizenkét éve strihel. Állami gondozásban nőtt fel, és mint a hasonló sorsú lányok nagy része, ő is az utcán végezte. Mára kellőképpen elfásult, bár azt mondja: soha nem fogja tudni feldolgozni az elmúlt éveket.
A tervezett „vállalkozóigazolványosdit” nevetségesnek tartja, hiszen addig, amíg a legalapvetőbb problémákat sem képesek a „nagyokosok” megoldani, addig, mit várnak? A lányok majd dalolva fognak adózni, miközben a rendőrök szabálysértési eljárások sorozatával kurtítják bevételeiket? Fanyarul mosolyog.
Ha mindenek előtt végre kijelölt türelmi zónákban, legálisan dolgozhatnánk, ha nem fenyegetnének minket és kuncsaftjainkat a rend őrei előállítással, és pénzbírsággal, akkor talán elfogadnánk az észérveket.
Tudjuk, ha „akció” közben elkapnak, a bírság sokkal több, mint amit adóként be kell fizetni. Nem rajtunk múlik, hogy ilyen körülmények között kell dolgoznunk. Most marad a menekülés a kukoricásba, ha meglátjuk a zsarukat, és a bizonytalanság, hogy meddig kell még így élnünk.
Folyamatos a panasz-áradat. Megaláztatásról, kiszolgáltatottságról beszélnek a lányok. És közben egy szebb jövőről álmodoznak. Butikról, családról, nyugalomról. Egy élhetőbb életről.
És közben egyikük folyamatosan az utat kémleli, nem tűnik-e fel a távolban a jól ismert járőr kocsi.
Számlaképesek lesznek a prostituáltak |
A vállalkozói igazolványt megkaphatják ugyan a prostituáltak, türelmi zónák híján egyelõre nem tudni, hogy mire használhatják majd. |
Kapcsolódó cikkek:
-Racskó Tibor, Pusztai Sándor, Sipos Marianna -