A diósgyőri labdarúgóval szemben 4 rendbeli gazdálkodó szervezet dolgozója által kötelességszegéssel és üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntettének a megalapozott gyanúját közölték a hatóságok.

Az információink szerint 11 órakor kedődő ügyészségi meghallgatáson terveink szerint a munkatársaink is ott lesznek Budapesten, így a fejleményekről friss információkkal jelentkezünk a nap folyamán.

Előzmények: 

Fogadási csalás – Amiről a közlemény nem szól

A Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság állománya mindent megtesz a zökkenőmentes haladás érdekében, a megye több pontján terelik a tehergépjárműveket, folyamatosan figyelemmel kísérik a parkolókat, a kialakult járműsort illetve a főúton szakaszosan váltakozó irányban engedik a forgalmat.

A 7,5 tonna alatti járművek vezetőit kérjük, válasszák a 06.00-22.00 óra között üzemelő Létavértesi átkelőt, továbbá a személygépkocsik és a 3,5 tonna alatti járművek vezetői válasszák a Nyírábrányi vagy Létavértesi átkelők valamelyikét.

Továbbá felhívjuk az úton közlekedők figyelmét, hogy a balesetek megelőzése érdekében óvatosan, a megváltozott időjárási /csúszós, lejegesedett utak, erős köd/ és forgalmi viszonyoknak megfelelően válasszák meg a sebességüket, hiszen mindenkit hazavárnak, vigyázzanak egymásra.

Kelemen Éva r. hadnagy

sajtószóvivő

A Ryanair és a WizzAir reggeli járatai még elindultak Budapestről, de a Lufthansa Münchenből érkező gépe már nem tudott landolni, ezért visszafordult.

Az igazgató elmondta: a TNT és az UPS két teherszállító repülőgépe a köd miatt egy órán át várakozott a légtérben, de nem tudtak leszállni, ezért Bécsben landoltak.

 Hardy Mihály elmondta: a repülőtéren mínusz 1 Celsius-fok van, a pályák szárazak, nincs jegesedés, de a köd még legalább egy-két óráig akadályozhatja a gépek közlekedését.

Vannak olyan gépek, amelyekbe már beszálltak az utasok, és csak arra várnak, hogy felszállhassanak – jegyezte meg.

- MTI -

A Magyar Telekom nettó vesztesége 7,457 milliárd forint volt 2011-ben, szemben az egy évvel korábbi 64,378 milliárd forint nyereséggel, a bevételek egy év alatt 2 százalékkal, 597,6 milliárd forintra mérséklődtek. Az elemzők a negyedik negyedévre 8,9 milliárdos veszteséget vártak 153,1 milliárdos bevétel mellett.

Külföldön mérsékelt optimizmus lehet csütörtökön – tette hozzá Kuti Ákos.

Gabler Gergely, az Erste Befektetési Zrt. elemzője szerint továbbra sem túl pozitív a hangulat a részvénypiacokon, a nemzetközi piacokon csökkenés jöhet. Az Erste elemzője szerint enyhe csökkenéssel kezdődhet a kereskedés.

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 136,92 pontos, 0,71 százalékos csökkenéssel, 19.055,70 ponton zárt szerdán. A részvénypiac forgalma 7,03 milliárd forint volt. A Mol 210 forinttal, 1,10 százalékkal 18.800 forintra csökkent, 1,2 milliárd forintos forgalomban. Az OTP részvények ára 47 forinttal, 1,18 százalékkal 3.928 forintra esett, forgalmuk 4,7 milliárd forintot tett ki. A Magyar Telekom árfolyama 6 forinttal, 1,05 százalékkal 580 forintra erősödött, forgalma 524,5 millió forint volt. A Richter papírok árfolyama 170 forinttal, 0,45 százalékkal 38.000 forintra gyengült, a részvények forgalma 291,1 millió forintot ért el. A másik gyógyszeripari részvény, az Egis 159,8 millió forintos forgalom mellett 415 forinttal, 2,48 százalékkal 16.305 forintra csökkent.

- MTI -

A szerda esti, egy benzinkútnál végrehajtott rendőri igazoltatás után a 21, 22 és 26 éves férfiakat gyanúsítottként hallgatták ki, majd őrizetbe vették őket – mondta el Nyíkos Tamás főhadnagy, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője.

- MTI - 

A kilépő oldalon mintegy öt kilométeres kamionsor alakult ki, a sofőröknek három órát kell várakozniuk, hogy Romániába juthassanak – mondta el Szenti Szabolcs, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője. A személyforgalomban nincs fennakadás.

Az ártándi átkelőnél pedig szerdán este torlódott fel 20-22 kilométeres kamionsor.
Legutóbb február 13-án és 14-én alakult ki hosszabb várakozás a román határon, akkor a szomszédos ország hatóságai a rendkívüli időjárás miatt zárták le az átkelőket a 7,5 tonnánál nagyobb teherautók előtt.

- MTI -

A szóvivő tájékoztatása szerint még tart a felderítés. A hotel pincéjében egy 10 négyzetméteres területen enyhén füstöl valami, de nem lángol.

Kisdi Máté később, éjfél előtt az MTI kérdésére elmondta, hogy a füst okát nem találták meg és már csak az adatokat veszik fel a tűzoltók. A szóvivő megerősítette, hogy a vendégeket és a személyzetet nem veszélyeztette semmi.
A helyszínre egyébként a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság a legnagyobb, ötös erősségű erőkkel vonult ki, ami azt jelenti, hogy 50 tűzoltó volt a helyszínen.

- MTI - 

A Magyarországi Református Egyház Zsinatának Elnöksége közleményében azt írta: megdöbbenéssel értesültek róla, hogy Kassai Gyula, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház (SZRKE) lelkipásztora szlovák állampolgárságát elveszítve “bejelentett lakhely nélküli idegen” lett Szlovákiában, és törölték a lakcímnyilvántartásból.

Az elnökség ugyanakkor szolidaritását kifejezve – az SZRKE vezetésével egyetértésben – igyekszik mindent megtenni, ami “a lelkipásztor helyzetének megnyugtató rendezését szolgálja, jogainak gyakorlását elősegíti és a körülményekből fakadó létbizonytalanságát enyhíti” – olvasható a reformátusok közleményében.

A felvidek.ma szlovákiai magyar hírportál szombaton írt arról, hogy Szlovákiában kikézbesítették az első olyan hivatalos értesítést, amely már papíron is bizonyítja, hogy egy, a magyar állampolgárságot megszerző személyt töröltek a lakcímnyilvántartásból.

Az első ilyen értesítést Kassai Gyula lévai református lelkész kapta, a lévai Városi Hivataltól. Ebben az állt, hogy személye bejelentett lakhely nélküli idegen Szlovákiában – írta a hírportál.

- MTI - 

Első számsorsolás:

4 (négy)
5 (öt)
9 (kilenc)
14 (tizennégy)
25 (huszonöt)
27 (huszonhét)
33 (harminchárom)

Második számsorsolás:

12 (tizenkettő)
15 (tizenöt)
16 (tizenhat)
20 (húsz)
23 (huszonhárom)
24 (huszonnégy)
33 (harminchárom)

Nyeremények:

7 találatos szelvény nem volt;
a 6 találatosokra egyenként 394 260;
az 5 találatosokra 6 790 ;
a 4 találatosokra 1 210 forintot fizetnek.

- MTI - 

A férfi bűnösségét több bizonyíték is alátámaszthatja: megtalálták a DNS-ét az áldozat körme alatt, rajta pedig marásból eredő sérülések voltak, ami dulakodásra, az áldozat védekezésére utalhat. A lány pokrócba csavart holttestét saját kocsijában egy olyan helyen hagyta a gyilkos, amit a vádlott – valamikor a közelben lakott – jól ismerhet. A lányt úgy találták meg, hogy a vádlott mobiltelefonjának helyét meghatározta a szolgáltató. A férfi pénzzel tartozott a lánynak, akinek, lakásfelújítása miatt, szüksége lett volna rá. Az áldozat mellett a kocsiban egy újságot is találtak a rendőrök, amin a férfi véres ujjnyomára bukkantak. A vádlott védekezése szerint ez úgy kerülhetett a papírra, hogy ő korábban olvasta a lapot, amin rajta maradt az ujjnyoma, a lány vére pedig később került rá, amikor a gyilkosság történt, de ekkor ő nem volt ott. A haemotológiai szakértő feladata annak eldöntése, hogy hogyan keletkezhetett a sorsdöntőnek számító ujjnyom, de a szakértői intézet olyan mértékben leterhelt, hogy a soron kívüli vizsgálatok is csak hónapok alatt készülhetnek el.

Az eljárás érdekessége, hogy a vádlott elfogultsággal vádolta meg az ügyét tárgyaló bírói tanácsot, és ennek bizonyítékait lapunk tudósításaiban véli felfedezni – holott éppen kollégánk és úgy általában a sajtó figyelme jelenthet számára plusz garanciákat arra nézve, hogy ügyében a bíróság kellő objektivitással foglal állást.

A héten megtartott soron következő tárgyaláson a Miskolci Törvényszék újabb tanúkat hallgatott meg. Az ügy állásáról folyamatosan beszámolunk.

ÉM-SZP

Kapcsolódó cikkek:

• Avasi gyilkosság: Száz ezer forint miatt kellett meghalnia a lánynak
• Avasi gyilkosság: Krimibe illő nyomozás
• Vádemelési javaslat az avasi gyilkos ellen
• Avasi gyilkosság: Már a DNS-vizsgálatra várnak
• Szilvás utcai gyilkosság: véres tenyérnyom
• Meggyilkolták az autóban megtalált miskolci nőt

Jennifer Van Hook, szociológiai és demográfiai professzor és tanítványa, Claire Altman ennek alapján úgy vélte, hogy megvizsgálja, talál-e összefüggést a tizenévesek iskoláiban az eladott egészségtelen ételek és italok, valamint a gyerekek elhízása között.

A vizsgálat 1998-1999-ben indult az amerikai óvodákban, és a kutatók ebből a gyermekközösségből emeltek ki csaknem húszezer ötödik osztályost, akik 2003-2004-ben 10-11 évesek, illetve nyolcadikost, akik 2006-2007-ben 13-14 évesek voltak. Megvizsgálták, hogy az egyes iskolák milyen arányban kínálták a cukros üdítőket, illetve chipseket és hamburgereket.

A fiatalabb korosztályok iskoláiban a hizlaló ételek a tanintézetek 60 százalékában voltak jelen, a nyolcadikosok iskoláinak 86 százalékában. A tudományos értékelés szerint az idősebb gyerekek iskoláiban több gyerek juthatott hozzá az egészségtelen ennivalóhoz, ennek ellenére a túlsúlyos és kövér gyerekek aránya nem különbözött. Valójában a tényleges eredmény fordítottnak bizonyult: a súlytöbblet az ötödikesek körében 39 százalékos volt, a nyolcadikosoknál 35 százalék.

A vizsgálat eredményeit a Sociology in Education szakfolyóirat közölte. Van Hook professzor hangsúlyozta, hogy a gyerekek elhízását nem az iskolai büfék választéka okozza. Az iskolában a tanulóknak nincs sok ideje enni, a veszélyes, állandó majszolást jelentő időszak otthon a tv előtt, vagy a számítógépes játék közben van, kiváltképp, ha a szülői példa is a folyamatos evészet.

Matos Lajos, az MTI szakértője írja.

MTI

A svájci frank 239,80 forint a 12 órával korábbi 239,90 forint és a 24 órával korábbi 237,49 forint után. Az év végén 259,26 forinton, kedden az idei mélypontot jelentő 236,30 forinton, míg január 5-én a csúcsot jelentő 266,08 forinton jegyezték a frankot.

A dollár jegyzése 218,01 forinton történt csütörtök reggel, alacsonyabb árfolyamon az előző esti 218,78 forintnál, ám magasabban a szerda a reggeli 216,46 forinttal. Tavaly az éves csúcsot jelentő 243,99 forinton zárt a kurzus. Február 21-én 215,19 forinton, míg január 5-én 252,08 forinton jegyezték a dollárt.

A japán jent 2,7166 forinton jegyezték csütörtök reggel az előző esti 2,7183 forintot és az előző reggeli 2,7046 forintot követően. December 31-én 3,1638 forinton zárt a jen forint árfolyama. Idei mélypontján szerdán, 2,6937 forinton járt, míg a csúcson január 5-én, 3,2824 forinton volt a jen forint árfolyama.

Vegyesen mozogtak éjjel a legfontosabb régiós devizák az euróval szemben. Az euró cseh korona jegyzése az előző esti 25,167 koronáról 25,192 koronára nőtt., míg az euró zloty árfolyama 4,1959 zloty-ról 4,1930 zloty-ra csökkent.

MTI

A Hallgatói Hálózat tagjai Dezső Tamás dékántól kértek engedélyt, hogy hallgatói fórumot tarthassanak az egyetem Gólyavár nevű szárnyában, de ezt a kérést a dékán elutasította. A hallgatóság ezután az egyetem egyik termében gyűlt össze. A dékán az összegyűlt hallgatóság előtt azt kérte, hogy 45 percen belül hagyják el a termet és az épületet.
A fórum résztvevői nem vonultak ki, hanem folytatták tanácskozásukat. Este hét óra után egy delegáció kereste fel a dékánt azzal a kérdéssel, hogy folytathatják-e a fórumot az épületben este nyolc óra után. Dezső Tamás azonban közölte, hogy az egyetemi épületet este nyolc óra után bezárják. A fórum résztvevői kevéssel nyolc óra előtt elhagyták az épületet.

A hallgatói fórumon különböző munkacsoportok alakultak, amelyeknek célja, hogy az oktatási kormányzattal tárgyalásokat kezdjenek egyebek mellett a felsőoktatási keretszámok módosításáról. A fórumon bemutatkoztak az egyetemeken, főiskolákon, valamint a középiskolákban és külföldön a közelmúltban megalakult “sejtek”. A fórum résztvevői megszavazták, hogy új felvételi eljárás kiírását követeljék a kormánytól.
Miközben a Múzeum körúton még tartott az egyetemisták fóruma, a Hallgatói Hálózat közleményt juttatott el az MTI-hez, melyben hírt adtak az éppen zajló akciójukról.

Mint fogalmaztak, felháborítónak tartják, hogy az egyetemisták, gimnazisták és oktatók békés csoportját “kizárták” a belvárosi egyetemekről.

“Az egyetemek vezetőinek döntése érthetetlen annak fényében, hogy múlt szerdán bizonyítottuk: békés, pártpolitikamentes, tárgyalásra és kompromisszumokra képes, a megállapodásokat tiszteletben tartó szervezet vagyunk, amely a felsőoktatás ügyéről kíván nyilvános vitát folytatni. A történtekből az látszik, hogy nagy félelem uralkodik az egyetemek vezetőinek körében. Inkább kitiltják saját diákjaikat az intézményeikből, minthogy engedélyt adjanak a nyílt kritikára, és ily módon konfrontálódjanak a kormányzattal, amely még mindig nem hozta nyilvánosságra az új finanszírozásról szóló rendeletet” – olvasható a közleményben, mely arra is kitér, hogy korábban “Orbán Viktor miniszterelnök úr is üdvözölte a hallgatói szerveződést, és hangsúlyozta az egyetemi autonómia fontosságát”.

Mint kifejtették, ezért sem értik, hogy miért nem használhatják a hallgatói fórumaikhoz az “egyetemi tereket”, de azt is kinyilvánították, hogy ők továbbra is “egy minőségi és igazságos” felsőoktatásért állnak ki, s e cél érdekében gyakorolnak nyomást a kormányzatra.

Az MTI az este folyamán megkereste a BRFK, ahol azt a tájékoztatást adták, hogy a Múzeum körútra semmilyen rendőri egységet nem vezényeltek ki, mert senki nem jelezte nekik onnan, hogy rendőri beavatkozást igényelne.

A Hallgatói Hálózat legutóbbi demonstrációját február 15-én tartották Budapesten. Akkor több száz tüntető követelte a kormánytól a felsőoktatási törvény visszavonását és az ezzel kapcsolatos társadalmi vitát, az egyetemek függetlenségét, a keretszámok újragondolását és a szociális ösztöndíjrendszer kialakítását.

A tüntetés résztvevői akkor az Eötvös Loránd Tudományegyetem lágymányosi kampuszánál gyülekeztek, majd az Egyetemi rakparton és a Szabadság hídon keresztül vonultak a Fővám térre.

Utána az eredeti tervekkel ellentétben átvonultak az Egyetem térre, majd a tüntetők egy nagyobb csoportja meglepetésszerűen behatolt az épületbe. Egy üres előadóteremben fórumot tartottak, és követeléseikről egyeztettek. Este az egyetem vezetése által adott határidőre elhagyták az intézmény épületét. Ezalatt az Egyetem téren már erős rendőri készültség alakult ki.

- MTI - 

Ismertetése szerint a 130 ágyas kórházban a húszágyas aktív belgyógyászati osztály szűnik meg, helyette 15 ágyon krónikus belgyógyászati, öt ágyon pedig krónikus tüdőgyógyászati ellátást nyújtanak. A Tolna megyei egészségügyi intézményben így 40 ágyas ápolási osztály működik majd, 90 ágyon pedig krónikus ellátást végeznek.

A kórház igazgatója hozzátette: az aktív fekvőbeteg-ellátás a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézettel folytatott tárgyalások nyomán szűnik meg Bonyhádon, a kórház finanszírozási háttér híján nem tudta vállalni a jelenlegi aktív ellátást.

A bonyhádi kórházban 2010-ben európai uniós forrásból 1,2 milliárd forintos beruházást hajtottak végre, amely a járóbeteg-ellátás és az egynapos sebészet fejlesztésére irányult – mondta Barcza Zsolt.

- MTI -

Gina Csányi-Robah rámutatott, hogy noha Jason Kenney kanadai konzervatív bevándorlásügyi miniszter részben a benyújtott roma menedékkérelmek nagy számának visszavonásával indokolta a menekültügyi szabályozás megszigorítását, e mögött nem az áll, hogy a folyamodványok benyújtói nem a fenyegetettség elől menekültek el, hanem az, hogy a nyelvet nem beszélő, gyakran iskolázatlan emberek nem ismerik eléggé a bonyolult bevándorlási rendszert, s az ügyeiket intéző ügyvédek szakszerűtlenül jártak el.

“Fontos, hogy a kanadai közvélemény pontosan lásson bennünket, lássa, milyen ezeknek az embereknek a sorsa, miért jöttek el, milyen erőfeszítéseket tesznek Kanadában” – mondta telefonon az MTI-nek a parkdalei iskolakomplexumban megtartott esemény társzervezője, Horváth Aladár, a Polgárjogi Mozgalom a Köztársaságért egyesület vezetője. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a romák képesek legyenek közösen fellépni a “népirtás veszélyével szemben” az érdekeik képviselete érdekében, és bejelentette, hogy hamarosan megalakul a Mozgalom a Kanadai Romák Jogaiért nevű szervezet.

Horváth elmondta, hogy noha a tatárszentgyörgyi gyilkosságok után 3 ezren vettek részt az áldozatok temetésén, a roma “mártírok” halála nem váltott ki elégséges szolidaritást a magyar társadalomból, amelynek a 63 százaléka a Tárki decemberi felmérése szerint “a bűnözés benne van a cigányok vérében”. Mint mondta, ez utat nyit a szélsőjobb térnyerésének.

A kanadai bevándorlásügyi miniszter nemrégiben azzal indokolta az észak-amerikai ország menekültügyi gyakorlatának megszigorítását, hogy tavaly mintegy 5 ezer magyar állampolgár, zömmel feltehetően roma kért menedéket, akik visszaélnek az ottani jóléti intézményrendszer nyújtotta kedvezményekkel. Ezzel kapcsolatban Horváth Aladár kijelentette: lehet, hogy tényleg vannak, akik kihasználják a rendszert, de egyúttal javasolta, hogy Ottawa küldjön tényfeltáró bizottságot Magyarországra és vizsgálja meg a valóságos helyzetet, például azt, hogy Gyöngyöspatán üldözik-e a cigányokat.

Horváth hangoztatta, hogy Kanadának be kellene fogadnia azokat az embereket, akik hitelt érdemlően be tudják bizonyítani, hogy üldözik őket. Csányi-Robah szerint noha Magyarország jogrendjének alkotórészei az emberi jogok, nem sok történik azok betartatása és a felelősségre vonás érdekében. Mint mondta, az országban 11 szélsőjobboldali félkatonai szervezet működik.

Gina Csányi-Robah és Horváth Aladár márciusban fel fog szólalni a kanadai parlament emberi jogi albizottsága előtt.

- MTI -

Mikor és hogyan alakult ki az államadósság?

A különböző államok már igen régóta vesznek fel hiteleket, egészen a középkorig is visszamehetünk. Az ismert Fugger-család például már a XV. századtól kezdve nyújtott hiteleket a nagy európai uralkodóházaknak, így például a Habsburgoknak is. Az államadósságba beletartozik az önkormányzatok és a központi költségvetés tartozása, ide értve az állami cégektől átvállalt hiteleket vagy az állami beruházásokat menedzselő intézmények tartozásait és az állami garanciavállalásból származó hiteltartozásokat is. Az államadósságot az uniós módszertan alapján a GDP arányában számolják ki, ez most az Eurostat és az MNB adatai alapján a GDP 80,3 százaléka Magyarország esetében, amibe még nincsen benne az önkormányzatok tartozása.

Kiknek tartozunk?

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint a mintegy 20500 milliárd forintnyi magyar államadósság 48 százaléka devizaállampapír vagy devizahitel, 3 százaléka forinthitel, 10 százaléka forint kincstárjegy, a maradék 39 százalék forintkötvény. A magyar állam több eszközön keresztül is forráshoz tud jutni, elsősorban különböző lejáratú kötvények, kincstárjegyek és hitelek formájában. Magyarországot is sok magánhitelező finanszírozza például állampapírokon keresztül, így bankok, különböző alapok, nemzetközi szervezetek is. Pénzintézeteken keresztül a lakosság is hitelezheti az államot, a magánnyugdíjpénztárak portfóliójában például 1400 milliárd feküdt állampapírokban. Tavaly decemberben derült rá fény, hogy a Mark Möbius befektetési guru által kezelt amerikai Templeton-alapok alaposan bevásároltak a magyar kötvényekből: közel 1000 milliárd forintnyi állampapír van a Templeton kezében, vagyis az ország forint- és devizaadósságának egytizede.

Hogyan hat az államadósság a forint árfolyamára?

Egyelőre inkább arról beszélhetünk, hogy a forint árfolyama hat az államadósságra. Mint a fenti válaszból is kitűnik, a magyar államadósságnak magas a devizakitettsége, vagyis ha a forint árfolyama elszáll, az magával vonja az adósságráta emelkedését. Így történhetett meg az, visszautalva a magánnyugdíjpénztárakra, hogy a kasszáktól átvett 1400 milliárd forintot a kormány bevonta, így hirtelen 76 százalék környékére esett az államadósság GDP-hez viszonyított aránya, csakhogy ez, amikor a forint az euróval szemben a 300-as szinteket ostromolta, ismét 80 százalék fölé kúszott. Magyarország sérülékenységének egy igen neuralgikus pontja az államadósság szerkezete, illetve az a tény, hogy – a rendelkezésre álló adatok alapján, számításaink szerint – az adósság közel 66 százaléka külföldi kézben van. A jóval nagyobb államadóssággal rendelkező Olaszország (adóssága a GDP 100 százalékát is meghaladja) például azért kevésbé sérülékeny, mint Magyarország, mert államadósságának 80 százaléka belföldi kézben van. A forint árfolyamát sok tényező alakíthatja, az államadósság magas szintje régóta fennálló probléma, olyan kockázat, amit a piacok már rég beáraztak.

Melyek azok a tényezők, melyek tovább növelhetik az államadósság mértékét?

A forintárfolyam elszállása önmagában növeli az államadósság szintjét, de újabb kötelezettség-vállalások miatt is nőhet az államadósság. Ebből a szempontból fontos az ország gazdasági teljesítménye, hiszen például a maastrichti kritériumok is a GDP arányában adják meg az elfogadható adósságszintet (60 százalék), vagyis ha zsugorodik a gazdaság, az adósságráta szintén nő.

Van-e arra reális esély, hogy Magyarország valamikor visszafizesse az összes államadósságát?

Nem hiszem, hogy bármikor is célként fogalmazódott meg az, hogy Magyarország az összes adósságát visszafizesse. Az államadósságot alacsony szinten tartani, annak szerkezetét eltolni abba az irányba, hogy több legyen belföldi kézben (az ÁKK most törekszik is erre), valamint kisebb legyen a devizakitettsége, ésszerű és logikus lépés, hiszen az ország kevésbé lesz kiszolgáltatott. Egyrészt nem éreznénk meg annyira az árfolyamhatást, másrészt a belföldi befektetők valószínűleg nem szabadulnának meg gyorsan papírjaiktól például egy-egy leminősítés vagy piaci rossz hír hallatán. Elsősorban tehát az adósságszerkezet átalakítása lenne fontos, persze emellett csökkenteni kell az adósság szintjét a megfelelő szerkezet-átalakításokkal és a gazdasági növekedés beindításával. Személyes véleményem szerint nem lesz olyan, hogy Magyarország vissza tudja majd fizetni a teljes adósságát, de ez nem is baj. A lényeg, hogy az államadósságon keresztül ne növeljük az ország kiszolgáltatottságát és hogy képesek legyünk azt kezelni, „menedzselni”.

Érdekesség képen jegyezném meg, hogy viszonylag magas államadóssággal rendelkező országok is képesek nagyobb gond nélkül létezni. Ilyen a már említett, közel 120 százalékos államadóssággal rendelkező Olaszország, valamint eklatáns példa erre Japán, ahol az adósság meghaladja a GDP 200 százalékát is, de azt a lakossági megtakarítások kiugróan magas aránya képes ellensúlyozni.

Kérdéseinkre Zsiborás Gergő, a Privátbankár.hu szakújságírója válaszolt.

A parlament hétfőn támogatta, hogy Magyarország csatlakozzon az új uniós fiskális paktumhoz. Mi a paktum lényege? – kérdeztük Gyömöre Mátétól, a Magyar Progresszív Intézet politikai elemzőjétől. Mint kifejtette: az új uniós fiskális paktum lényege, hogy az azt elfogadó országoknak sokkal szigorúbb és feszesebb költségvetést kell a jövőben elfogadniuk, mint eddig, és jobban össze kell hangolniuk egymással gazdaságpolitikájukat is. Ennek értelmében, ha a szerkezeti hiány a GDP 0,5 százalékát meghaladja, akkor automatikus korrekciós mechanizmusok léphetnek életbe, amit az egyes tagországok alkotmányának, vagy egyéb törvényeinek kell tartalmaznia. A szigorú feltételeket nem teljesítőket pénzbírsággal lehet büntetni. Mindemellett pedig az aláírók összehangolják kötvénykibocsátásaikat is. Magyarul: a fiskális paktum az eddigi uniós elveknél sokkal szigorúbb, igaz, az teljes egészében csak az eurózóna tagjaira vonatkozik majd.

Egyelőre nincs büntetés

A paktum aláírásával az ország jelenlegi helyzete érdemben nem változik, jelezte az elemző, hiszen a szigorú feltételek be nem tartásának következményeit egyelőre nem kell elviselni. Ugyanakkor hosszabb távon mindenképpen profitálhat belőle az ország. Magyarország ugyanis az Európai Unióhoz való csatlakozással vállalta, hogy az eurózónához is csatlakozik, s amint ezt hazánk megteszi, alapkövetelmény lesz a költségvetés szigorú egyensúlya. Igaz, jelenleg nem tudja betartani hazánk a paktumot, hiszen a strukturális hiánybecslések szerint a GDP 4-6 százaléka is lehet, ami sokszorosa a paktumban foglalt 0,5 százaléknak. Ugyanakkor egyelőre a következményekkel sem kell szembenéznie az országnak, de hosszú távon, az euróövezethez való csatlakozás után már igen, így Magyarország érdeke, hogy minél hamarabb megfeleljen a paktumban foglalt előírásoknak.

További feltételek

Tulajdonképpen nem történik más, minthogy hazánknak további feltételeknek kell eleget tennie az eurózónához történő zökkenőmentes csatlakozáshoz, mutatott rá az elemző, hozzátéve: az MSZP a kezdetektől fogva támogatta a sokkal szigorúbb és átláthatóbb költségvetést eredményező paktum aláírását. A Fidesz ezzel szemben „nem”, „igen” és „talán” állásponton is volt. A fideszes „igen” végül két dolognak volt köszönhető. Egyrészt a Magyarországgal szembeni határozott EU-s fellépésnek, másrészt pedig a lengyel vezetéssel elért módosításoknak, melyek következtében a nem eurózóna tagokra nem vonatkoznak a szankciók, és egyelőre az adóharmonizációtól is el lehet tekinteni.

A gát tavaly nyáron ekészült, de az ígért ellentételezés a mai napig nem történt meg. Azóta több érintett olvasónk érdeklődött, hogy mikor számíthatnak kártérítésre. Egyik olvasónk szerkesztőségünknek címzett elektronikus levelében a következőképpen fogalmazott: “katasztrofális helyzet van az árvízi gátépítés folyamán történt kisajátitás ügyében, lehet, hogy lerágott csont az árvíz de több száz család kisajátítási ügye az nem.”

Kérdéseinkre az illetékesektől több alkalommal kaptuk azt a választ, hogy heteken belül megkeresnek minden érintett ingatlantulajdonost, és ajánlatot tesznek az elfoglalt területek és okozott károk ellentételezésére. A folyamat azonban minden alkalommal csúszott.

Megvan rá a pénz

Néhány nappal ezelőtt kedvező hírt kaptunk az Országos Vízügyi Főigazgatóságtól. Mint olvashattuk, a tulajdonosokat az adásvételi ajánlattal, az eljárással megbízott ügyvédi iroda legkésőbb február végén, március elején írásban keresi meg. A tulajdonosok részéről elfogadott adásvételi szerződések alapján a kifizetéseket végrehajtják. Mint megtudtuk, a vízügyi szervezet átalakítása lassította a kártérítés folyamatát. A Vidékfejlesztési Minisztériumtól ugyanis a Belügyminisztérium hatáskörébe került az ágazat. Az új főszervezet 2012. január 1-jével Országos Vízügyi Főigazgatóság elnevezéssel alakult meg a Belügyminisztérium felügyelete alatt. Ezt követte az, hogy az előző felügyeleti szerv (a Vidékfejlesztési Minisztérium) a forrásokat átadta a Belügyminisztérium részére. Ez az eljárás befejeződött, ennek következtében valóban küszöbön áll a kifizetés megkezdése.

Nem nulláról indul

Egyébként dr. Tóth Lajos, Felsőzsolca polgármestere is élére állt a kártalanítás felgyorsításának és legutóbb január 20-án kereste meg levélben a vízügyi főhatóságot, hogy tájékoztassa a kárenyhítés ütemezéséről, valamint arról, hogy a lakosság kihez fordulhat egyéni panaszával. A városvezető felajánlotta a tájékoztatásban együttműködését is.
A kárenyhítési ügyek azért nem nulláról kezdőnek el, hiszen az építkezések megkezdése előtt elvégezték az érintett telkeken egy gyors állapotfelmérést és azt egyeztették az ingatlantulajdonosokkal is. Ez azért volt szükséges, mert volt olyan ingatlan, ahol építményeket, kerítést kellett lebontani, vagy gyömölcsfákat kivágni.

ÉM-SZB

A sajtószóvivő hozzátette, hogy a kínai férfit különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés gyanújával hallgatták ki a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányságon.

A főkapitányság 11 évvel ezelőtt, 2001 január 18-án azt közölte az MTI-vel, hogy Ajka és Devecser között, a 8-as számú főútvonal melletti erdőben két kínai állampolgár holttestére találtak rá; az elsődleges megállapítások szerint a kínaiak bűncselekmény áldozatai lettek. A nyomozás érdekében a részletekről nem adott tájékoztatást a rendőrség.

- MTI -

Magas István emlékeztetett arra, hogy ezzel a döntéssel az Európai Unió saját hitelességének védelmében is rákényszerült arra, hogy Magyarország irányában már egy erősebb, úgynevezett “hiteles fenyegetést” (angolul credible threat) alkalmazott, amikor kilátásba helyezte egy nagyobb összegű kohéziós forrás zárolását. A döntés ebben az esetben azt jelenti, hogy miután Magyarországnak már 2011-re kellett volna teljesítenie az EU korábbi előírásait, immáron az új és szigorúbb, “hatos” szabálycsomag szerint lépett az Európai Bizottság. A határozat mögött az áll, hogy Magyarország 2004 óta folyamatosan túlzott deficit eljárás alatt áll, így valójában az Európai Bizottság kénytelen volt meglépni ezt – a viszonylag még – enyhébb büntetést, hisz itt a forrásoknak a részleges befagyasztásáról van szó – emlékeztetett rá a professzor.

Magas István úgy vélte: ha a magyar kormány rövidesen, tételesen és hihetően bemutatja azt, hogyan faragja le azt a mintegy még 180 milliárd forintot, amellyel 2013-ban az államháztartás deficit GDP-arányos hiányát 2,2 százalékra viszi le, akkor jó eséllyel még hozzáférhet az ország a most befagyasztásra ítélt uniós pénzekhez is. Több megoldás is lehetséges – mondta a professzor, így a kiadási oldal 90 milliárd forintos csökkentése és a bevételi oldal 90 milliárd forintos megemelése, vagy valamilyen más kombinációban, de az egyenleg 180 milliárd forintos lefaragása szükséges.

A professzor optimistán úgy látja, hogy a végső szót még nem mondta ki az Európai Unió a kohéziós pénzek visszatartásáról.

MTI

Ebben azt követelik a kormánytól, hogy hozzanak érdemi döntést a BKV finanszírozásáról, dolgozzák ki annak rövid, közép- és hosszú távú koncepcióját, s tartsák be azon ígéretüket, hogy nem csökken a BKV-s dolgozók bére.

Nemes Gábor az átadáskor azt mondta, szeretnék, ha lehetőséget biztosítanának egy személyes megbeszélésre annak érdekében, hogy bemutassák a szakszervezetek nézőpontját, a munkavállalók problémáját. A demonstrálók nevében a szakszervezeti vezető a petícióval együtt egy “utazóközönség, munkavállalók” feliratú labdát is átadott, a kormány és a főváros közötti tárgyalásokra utalva. 

A petíció átvételekor Török Kristóf kijelentette, hogy a kormány továbbra is nyitott a tárgyalásokra, mindenkinek a véleményét meg szeretnék ismerni.

Ezzel párhuzamosan a Kossuth téren a demonstrálók jelképes futballmérkőzést játszottak; a két csapat “kormány”, illetve “főváros” feliratú mezben lépett “pályára”, a labda szimbolizálta a BKV-t és az utazóközönséget. 

A tüntetők délután a Nyugati és a Keleti pályaudvar előtt, valamint a Boráros téren gyülekeztek, majd a Blaha Lujza téren találkoztak. Onnan a néhány száz tüntető a Rákóczi út – Kossuth Lajos utca útvonalon a Városház utcába, a főpolgármesteri hivatalhoz ment, ahol szintén átadtak egy petíciót, amelyet Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója vett át.

A tüntetők innen a Bécsi utca – Szabadság tér – Nádor utca útvonalon vonultak a Kossuth térre. A demonstráció jelentős rendőri biztosítás mellett zajlott, de rendőri intézkedés nem történt.

- MTI -

Kedden késő este 285,90 forintot ért az euró, amely így 1,02 százalékkal erősödött szerda kora estére.

A svájci frank röviddel 18 óra után 239,41 forintot ért, délután négykor 238,98 forint, míg szerdán reggel 237,28 forint volt az árfolyama.

A dollár árfolyama 0,99 százalékkal 218,59 forintra nőtt a kedd késő esti 216,04 forintról.

Az euró szerdán 18 óra körül 0,47 százalékkal 4,1957 zlotyra emelkedett, és 1,22 százalékkal 25,167 cseh koronára erősödött kedd estéhez képest.

MTI

A tervek szerint hamarosan foglalkozik az Európai Bizottság azzal a kérdéssel, hogy a túlzott deficit miatti eljárás keretében javasolja-e az európai uniós tagországoknak, hogy ideiglenesen és részlegesen függesszék fel a Magyarországnak járó kohéziós támogatásokat. Ez lenne az első eset, ha ilyen megfontolás miatt függesztenék fel az uniós kötelezettség-vállalásokat egy tagország számára. A témával kapcsolatban kérdeztük az elemzőt.

Van-e reális alapja annak, hogy az Európai Bizottság valóban felfüggeszti Magyarország kohéziós alapokból való támogatását?

Van. Az uniós pénzügyminiszterek már január végén új szakaszba léptették a Magyarországgal szemben 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárását, az esetleges szankció ennek a folyamatnak egy következő lépése lehet. Abban az esetben történhet ilyen, ha az Európai Bizottság továbbra sem kap a magyar kormánytól olyan nem egyszeri intézkedéseken alapuló gazdaságpolitikai tervet, amely tartósan képes csökkenteni a hiányt, ugyanakkor a szankciók csak a jövő év elejétől lépnének életbe, így Magyarországnak még rengeteg ideje van az EU által elvárt korrekciók végrehajtására. Ráadásul a szűk keresztmetszetet továbbra is a nemzetközi hitelcsomagról szóló megállapodás létrejötte jelenti, amit sokkal hamarabb le kellene zárnia a kormánynak.

Ha a zárolás megtörténik, annak milyen következményei lesznek hazánkra?

A zárolás maximum 1,7 milliárd eurót jelentene, de egyrészt nem biztos, hogy a teljes összeget megvonnák, másrészt folyamatban lévő projektekre nem vonatkozna, így a valós összeg ennél kisebb lehetne. Mivel azonban ma Magyarországon jelentős beruházások uniós források nélkül alig vannak, a szankció mindenképpen súlyosan érintené a magyar gazdaságot.

Varga Mihály államtitkár szerint az EB ezzel a lépésével csak példát akar statuálni, hogy azok az országok, amelyek nem szorítják le a hiányt 3 százalék alá, úgy járhatnak, mint Magyarország. Valóban így van?

Nem véletlenül került Magyarország ebbe a helyzetbe, hiszen amióta belépett az EU-ba túlzottdeficit-eljárás alatt, ráadásul a csaknem két éve kormányzó Orbán-kormánynak felkészültnek kellett volna lennie a keményebb fellépésre, mivel régóta egyértelmű, hogy a mostani helyzetben, amikor súlyos adósságválság van Európában, szigorúbban fog fellépni ezekben a kérdésekben a bizottság. Ezen kívül az sem mellékes, hogy a bizottság türelmét kikezdte a magyar kormány kettős beszéde és időhúzásra játszó politikája.

Miért pont most szánta el magát erre a lépésre az EB? Hiszen az államháztartás hiányát eddig sem tudtuk egyensúlyban tartani.

Ez nyilvánvalóan nem függetleníthető a már említett nemzetközi körülményektől és attól, hogy a magyar kormány több ügyben is vitában áll a bizottsággal, amely igyekszik minél erősebb nyomást gyakorolni rá. 

Kérdéseinkre válaszolt Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője

ÉKN-HE

A stratégiáról szóló határozat, amelynek szövege a keddi Magyar Közlönyben jelent meg, szerdán lépett hatályba.

A kommüniké szerint az új nemzetbiztonsági stratégia kidolgozását és elfogadását időszerűvé tette, hogy a legutóbbi, 2004-es hasonló dokumentum elfogadása óta jelentős változások történtek a világban, Magyarország közvetlen biztonsági környezetében, valamint az euroatlanti integrációs szervezetekben is: 2009-ben életbe lépett az Európai Unió Lisszaboni Szerződése, a következő évben pedig a NATO új stratégiai koncepciót fogadott el.

Mindez időszerűvé tette a magyar dokumentum felülvizsgálatát, követve az EU- és NATO-tagállamok gyakorlatát is – írták.

Mint hangsúlyozzák, a nemzetbiztonsági stratégia célja, hogy biztonságpolitikai kérdésekben iránymutatást nyújtson a kormányzati szektornak. Az ország biztonsága azonban mindenekelőtt közügy – teszik hozzá -, ezért a stratégia egyik feladata, hogy a szakmai körökön túl “a mindennapi életben is hasznosítható támpontot nyújtson a hazai biztonságpolitikai gondolkodásban”.

- MTI -