Másként mászott ki az első hal a szárazföldre
Az őslénykutatók kénytelenek
felülvizsgálni eddigi
feltételezésüket arról, hogy
mikor mászhatott ki a partra az első hal, a
szárazföldi négylábúak
őse, és pontosan milyen is lehetett ez a
lény.
Egy lengyelországi bányában
talált lábnyomkövületek szerint
ugyanis az eset pár millió évvel
korábban következett be, mint eddig
gondolták. És a rejtélyes
állatnak nem uszonyai voltak, hanem már
mellső és hátsó lábai. Az
eddigi tudományos álláspont szerint a
szárazföldi gerincesek ősei
páros úszójú halak
voltak, az elpistostegeidek, amelynek első
képviselőjét, a Tiktaalikot,
2006-ban Kanadában, mindössze ezer
kilométerre az Északi sarktól
találták meg üledékes
kőzetben. Ez az állat módosult uszonyain
375 millió évvel ezelőtt vonszolta ki
magát a partra. Később még
öregebb, 385 milliós éves nyomaira is
rábukkantak ennek a halfajtának.
De a délekelet-lengyelországi Swietokrzyskie
(Szentkereszt) hegységben a felhagyott zachelmiei
bányában talált kövület 395
millió éves. Nemcsak a kora érdekes a
több mint 10 nyomnak, hanem még inkább
az, hogy ennek a lénynek jól kivehetően
mellső és hátsó lábai
voltak, nem pedig uszonyai.
A lábnyomok 26 centi szélesek, a szakemberek
ebből 2,5 méteresre teszik az állat
hosszát. Nincs jele annak, hogy ez a lény
vonszolta volna magát, vagyis feltételezik,
hogy a sekély vízben lebegve lépkedett
az iszapos vízfenéken.
A lelet szerint a négylábúak
lényegesen korábban jelentek meg, mint eddig
gondolták, és ezek szerint nem
folyódeltákban és tavakban
éltek, hanem sekély tengerekben és
korallzátonyok lagúnáiban.
A lengyelországi leletek radikálisan
megváltoztatják az eddigi tudományos
nézeteket. Mert az új kövületek
fényében a szárazföldi
négylábúak
kialakulásában az elpistostegidek – amelyek
közé a kanadai Tiktaalik tartozik -
csak egy fejlődési zsákutcát
képviseltek, nem pedig a fő irányt.
A lengyelországi kövületekről a brit
Nature című tudományos hetilapban
számolt be a kutatók vezetője,
Per Ahlberg, a svédországi
Uppsalai Egyetem őslénytantudósa.
