Nem kis fejtörést és munkát adott a kosárlabdának is otthont adó létesítményeket üzemeltetők számára a Nemzetközi Kosárlabda Szövetség európai tagozata az új szabályok bevezetésével, amelynek értelmében a pályákat ha nem is teljesen, de alaposan át kell festeni.
Ott, ahol élvonalbeli csapatok szerepelnek, aligha okoz gondot az átalakítás, de bonyolultabb a helyzet azokban az iskolákban, ahol csak bérlő vagy megtűrt egy-egy alacsonyabb osztályú vagy korosztályos csapat. Mert az új bajnoki évben nemcsak az Euroligában vagy mondjuk a férfi NB I. A csoportban követelmény az „átvonalazott” küzdőtér, hanem a megyei bajnokságban és a diákolimpián is.
Ami a nyíregyházi kosárlabdázó-bázisokat illeti: a bujtosi csarnokban és a főiskolán már az új vonalak mentén halad a munka, tehát ezeken a helyeken már lehet játszani. Nem kis anyagi áldozat által.
– A Nyíregyházi Főiskolai SE állta a parkettacsiszolási és festési költségeket, amely mindennel együtt olyan 250-300 ezer forintra rúgott – mondta Farkasinszki Gyula, a Nyíregyházi FSE-NYKS szakosztályvezetője. – A gond nem is a főiskolával, a bujtosi vagy mondjuk a nagykállói csarnokkal van, hiszen ezek parkettások és az élvonalbeli vagy ahhoz közeli mérkőzések megrendezéséhez muszáj alkalmazkodni a változásokhoz.
Indul a szezon
De mi lesz mondjuk a Zelk-, a Sipkay-iskolában és a Zrínyi gimnázium két csarnokában, ahol úgynvezett sportpadló borítja a küzdőteret? Itt finoman szólva is bonyolult átfesteni a pályát, arról nem beszélve, hogy az iskoláknak van annál nagyobb bajuk is, minthogy erre áldozzanak. Pedig az utánpótlás szempontjából fontos fellegvárakról van szó, ahol korosztályos bajnoki és diákolimpiai meccseket is rendeznek.
Szeptember végén-október elején indul a szezon, addig el kell készülniük a szükséges változásoknak. A diákolimpián még csak-csak megoldható, hogy a városi és a megyei szervezet engedélyezi a régi festés mellett a meccsek lejátszását, más kérdés, hogy az országos elődöntőben és a döntőben már nem lesz pardon. Az országos rendszerű korosztályos bajnokságok miatt azonban már nagyon szorít az idő.
– A mi esetünkben a Bánki szakközépiskola és a Zelk-iskola tornatermét érintik a munkálatok, hiszen ezekben szoktuk korosztályos bajnoki meccseket rendezni – mondta a fiú „vonalról” Takács Sándor, a Nyírsuli szakmai vezetője. – Egyelőre még nem tudjuk, hogy miből fedezzük a több százezeres költségeket, bízom benne, hogy nem maradunk majd magunkra. Mivel drága mulatságról van szó, ezért első körben csak azokban az iskolákban lehet szó újrafestésről, ahol meccseket is rendezünk, ahol csak edzünk, ott nem. Kosárlabdában is beindult az akadémiai képzés, az újonnan felállt csapatot is beneveztük a kadettbajnokságba, így a teremigényünk tovább nőtt.
Maradjunk annyiban: a sportág eddig sem állt túl jól olyan létesítmények terén, amelyekben hivatalos mérkőzéseket lehetett rendezni. Ezek után pedig várhatóan tovább romlik a helyzet. Remélhetőleg csak egy rövid időre.
A szükséges változások
Hárompontos vonal: a gyűrű talajra vetített közepétől számítva ötven centivel, 6,75 méterre nőtt a körív távolsága. A körív az alapvonaltól számítva 2,99 méterről indul, az addig meglévő egyenes szakasz 90 centire került az oldalvonaltól, vagyis – 15 méter széles szabványpálya esetén – ezen a szakaszon valójában 65 centivel közelebbről (6,1 méterről) lehet majd dobni a triplát, mint a körívtől.
Büntetőterület: az eddigi trapéz helyett az alapvonaltól számított 5,8×3,5 méteres téglalap alakú lesz az a zóna, amelyen belül három másodpercnél tovább nem tartózkodhat a támadójátékos.
„No-charge” félkör: a gyűrű talajra vetített közepétől számított 1,25 méter sugarú körív, amelyen belül a szemből érkező támadó ellen nem ítélhető szabálytalanság.
Segédvonalak az oldalvonalnál: a kispadokkal szemközti oldalon, a hárompontos vonal legmagasabb pontjával egy magasságban (az alapvonal belső oldalától 8,325 méter távolságra), mindkét térfélen segédvonalat kell húzni, ahonnan a meccs utolsó két percében, időkérés után engedélyezett a bedobás elvégzése.
- Bodnár Tibor -