Kórházi reményvesztettség Nyíregyházán?
Nyíregyháza – Csak a második
fél évben 585 milliós
forráselvonással számol a Jósa
András Oktató Kórház.
– Az egészségügyben
tapasztalható burkolt és
körmönfont forráskivonás olyan
lépések megtételére
kényszeríthetik a
kórházakat és a
fenntartókat, amelyek már a
betegellátás színvonalát
veszélyeztetik – fogalmazta meg
véleményét Seszták
Oszkár. A Szabolcs megyei
közgyűlés elnöke szerint a
csökkenő finanszírozás a
progresszivitás csúcsát
jelentő intézményeket, így a
Jósa András Oktató
Kórházat sújtja
leginkább. A megyei önkormányzat
még az április elseje előtti
finanszírozás ismeretében
megfontoltan, minden körülmény alapos
vizsgálata után döntött
úgy, hogy a
kórház-integrációval
az intézmények gazdasági helyzete
egyensúlyba hozható.
– Ezt az átalakítási
folyamatot találta telibe a
forráskivonás. S mindazt, ami
ezután történni fog, az nem az
integráció, hanem az egyre
szűkülő finanszírozás
következménye lesz – folytatta az
elnök, s hozzátette: felelőtlen a
kormányzat, mert a jelenlegi helyzetben ilyen
bizonytalanságot idéz elő. Ez
már nemcsak hiba, hanem bűn –
jelentette ki Seszták
Oszkár. Véleménye szerint
az emberek gyógyításhoz
való alkotmányos joga is veszélybe
kerülhet.
Fenntartóként kezdeményezte a
Megyei Önkormányzatok Országos
Szövetségének
összehívását és
egységes álláspont
kialakítását. Ezzel
párhuzamosan levelet írt dr.
Székely Tamás
egészségügyi miniszternek, amelyben
összefoglalta a gyógyító
intézmények helyzetét, és
rámutatott a forráselvonás okozta
alkotmányos aggályokra is.
Elveszett remény
– Amióta a Jósa András
kórház főigazgatója
vagyok, folyamatosan
válságkezeléssel foglalkozunk
– folytatta dr. Pikó
Károly. Minden olyan
döntést meghoztunk, ami a
teljesítményt növeli és a
kiadásokat csökkenti, az
integráció pedig reményt
adott a gazdasági egyensúly
megteremtéséhez.
– Az április elsejétől
életbe lépett új
finanszírozásban a 2008-as
teljesítmény 70
százalékát kapjuk meg
normál áron, míg 30
százalékot lebegtetett áron. A
járó- és fekvőbeteg-
összteljesítményt osztják
vissza, amelynek következtében 146 ezer
forintról 122 ezerre csökkent az egy beteg
ellátása után kapott
OEP-finanszírozás összege,
míg a járóbetegek esetében
1,46 forintról 76 fillérre esett vissza a
támogatás.
– Így a 100 millió forintra
becsült mínusz csaknem 140 millió
forint lett. A második fél évben
585 millió forintot vonnak ki a
kórházból, és ezt
már nem tudjuk kezelni – mondta a
főigazgató. A
működőképesség
megőrzése érdekében az
intézmény vezetése lemondott a
fizetésének 20
százalékáról, a
szakszervezetekkel megállapodva a
kollektív szerződésben szereplő
néhány juttatás átmeneti
felfüggesztésével el tudták
érni, hogy még nem kell
létszámleépítést
végrehajtani. – De ez nem jelenti azt,
hogy – változatlan feltételek
mellett – nem kell elbocsátásokkal
számolni.
Zűrzavaros struktúra
– A 180 embert érintő
leépítést úgy kell
megoldani, hogy az
átcsoportosítások a
funkciókban ne okozzanak nagy kiesést,
és a szakmai színvonal is megmaradjon. A
takarékossági intézkedések
között felvetődött, hogy a
munkabér egy részét
átkonvertálják caffeteria
rendszerre. A már alkalmazotti jogviszony
lehetővé teszi, hogy az ügyeletet
vállalkozási formában
végezzék és eva-sként
több pénz maradjon a családok
kasszájában.
A főigazgató a magyar
egészségügyi rendszert a
legátláthatatlanabbnak nevezte, a
struktúráját pedig
zűrzavarosnak tartja. Szerinte kevesebb
kórházra, kontrollált
teljesítményre, egyirányú
fejlesztésre van szükség.
Évről évre nőtt a
finanszírozás
– Tételesen és
számszerűen sem igaz, hogy a
Jósa András kórház
évről évre kevesebb
finanszírozásban részesül
– reagált a megyei
közgyűlés elnökének
és a kórház
főigazgatójának
állításaira dr. Vojnik
Mária, az
Egészségügyi Minisztérium
államtitkára. A tárca adatai
szerint a Jósa András
kórház 2004-ben 13,2 milliárd
forintot kapott, 2008-ban 15,9 milliárd forint
volt az OEP finanszírozása.
Összehasonlításként
míg 2008 első fél
évében 7,666 milliárd, addig az
idei év első hat hónapjában
7,706 milliárd forintot kapott az
intézmény.
– Az évről évre
növekvő bevételek mellett jogos a
kérdés, hogyan halmozott fel a
kórház magas
adósságállományt, mit
menedzseltek eddig az intézményben
– tette fel a kérdést az
államtitkár. – A tavalyi 146 ezer
forintos alapdíjjal szemben
áprilistól az
összteljesítmény 70
százalékáig 150 ezer Ft az
alapdíj, e fölött a havonta
elosztható források
függvényében a 30
százalék teljesítményt
változó díjjal fizetjük, ez
az ún. lebegtetett rész – mondta az
államtitkár.
A Jósa András
kórház áprilisban a
tavalyihoz képest mintegy 450
súlyszámmal kevesebbet teljesített
és jelentett le. Ha ezt elvégezték
volna, akkor a kalkulált veszteséget
harmadával tudták volna csökkenteni.
Bár a nehéz gazdasági helyzetben
az egészségbiztosítási alap
bevételei csökkennek, a kormány
úgy határozott, hogy a februárban
előírt 13 milliárd forintos
zároláson túl további
megszorítást a
gyógyító ellátásnak
nem kell elszenvednie.
– Ezt a tényt tudják az
intézmények. Többször
leírtuk, partnerek vagyunk az
ésszerű javaslatok
befogadására, a tárca
részéről a
kódkarbantartással a nem valós
teljesítmények lejelentői előtt
a kiskapuk bezárásával
segítjük a valódi
gyógyító munkát
végzők jobb
finanszírozását.
Kapcsolódó cikkek:
– Bednárik Mónika -
