Száraz Ancsa
Hogy ebbe a busztársaságok milyen áron mentek bele, nagy kérdés, amit viszont már tudunk, hogy az átalakítás során az eddig egységes tarifarendszert országos, elővárosi és regionális szolgáltatásokra bontott elemek váltják fel, a módosítás a szaktárca szerint elősegíti a helyközi közösségi közlekedés versenyképességének javítását. Nem vagyok közlekedési szakember, de én máshogy gondolom, nekem ugyanis a versenyképességről a pontosság, a tisztaság és a megbízhatóság jut eszembe – nagy kár, hogy ezek a hazai vasút közlekedést kevésbé jellemzik, mint az áremelés.
Bő egy hete úgy omlott össze a vasúti menetrend, ahogy azt a legrosszabb forgatókönyvek sem képesek összehozni: aki a Balatonra ment, vagy onnan jött, órákat várakozott egy biztosítóberendezés hibája miatt, most kedden öt órát (!) késett egy sebes(nek mondott) vonat. De ha nincs káosz, gyakran akkor sem haladunk: pályafelúíjtások és speciális mérőkocsik akadályozzák a menetidő betartását, így az utasok dühösek és tehetetlenek. Ha ilyen a szolgáltatás – márpedig nagyrészt ilyen –, a vasúttársaság egy dolgot tehet: bocsánatot kér az okozott kellemetlenségekért. Ehelyett viszont a busznál olcsóbb jegyekkel a vasútra tereli az utazókat. Nyilván azért nem értem, mert mint mondtam: nem vagyok szakember.