Hoffmann Rózsa: „Senkinek sem kell megijednie”
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár - © Fotó: Bujdos Tibor
Az elmúlt héten Miskolcon járt Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár, aki a felsőoktatási rendszer változásairól tájékoztatta a diákokat a Miskolci Egyetemen.
- Azt tudjuk, hogy meghosszabbították a felvételi határidőst, de mire lehet elég ez a plusz kilenc nap, hiszen nagyon sok a bizonytalanság a diákok és a szülők körében.
Hoffmann Rózsa: - Azt hiszem, most már a diákok és a szülők tudják azokra a kérdésekre is a választ, amelyekre egy-két hete még kevésbé tudták, bár már akkor is megvoltak az információk. Hiszen minden tudnivalót január 31-ével közzétettünk, és az előző hónapokban jeleztük a tendenciákat. Mégis úgy érzékeltük, hogy van némi elbizonytalanodás, némi fölösleges aggodalom, de a néhány nap hosszabbítás ezeket az aggodalmakat megnyugtatta. Ismertekké váltak a keretszámok, a jelentkezés feltételei, és a hallgatói szerződés feltételei
- Sok diák és tanár panaszkodott arra, hogy viszonylag későn hozták nyilvánosságra a keretszámokat.
Hoffmann Rózsa: - Január 31-e előtt közzétettük a számokat, és mint mondtam már, az elmúlt hónapokban, tehát ősszel jeleztük, hogy csökkenni fognak a keretszámok. Viszont! Mindenki tanulhat. Ez nagyon fontos, hogy tudják. Az állami ösztöndíjjal támogatott keretszámokban van csak változás, de semmi más korlát nincsen. Az, hogy 240 pont a felvételi lehetőség alsó határa, ez évek óta ismert tény. Tehát mindenki bekerülhet egyetemre, csak a finanszírozás módja változhat. Aki abba a kategóriába kerül, hogy az állam nem fizeti az ösztöndíját, mert nem a legjobb, az is tanulhat, mert sikerült megalkotni a Diákhitel 2 konstrukciót. Az állam tehát segít azoknak is, akik nem kerülnek be a legjobb kategóriába. De kimaradni senkinek nem kell, tehát a későn megtudott keretszámok nem jelentenek pótolhatatlan hiányt. Arról nem beszélve, hogy minden diáknak csak azt tudom tanácsolni, hogy úgy induljon neki az érettséginek, ami egyben a felvételi is, hogy én leszek a legjobb! Akár az olimpiára. És akkor bekerül a az államilag finanszírozott keretbe.
- A keretszámok sokat kritizált része volt többek között a jogi képzés, mivel csak Budapesten lesz államilag finanszírozott alapképzés. Ezzel egyre inkább fővárosközpontúvá válik a felsőoktatás. Miért döntöttek így?
Hoffmann Rózsa: - A felsőoktatás átalakításával az egyik szempontja az volt a kormánynak, hogy olyan felsőoktatási struktúrát építsünk ki, mely az ország gazdaságának a hajtóerejét fogja jelenteni. Ezek pedig a műszaki és a természettudományos képzések. Ezt, amióta ez a kormány kormányoz, mindig is hirdettük. A mértéket, a számot azonban nagyon nehéz volt eldönteni. Nyilvánvalóan csökkenteni kellett a jogi, a bölcsész, a társadalomtudományi szakok keretét, hogy a műszaki és a természettudományos képzés keretszámait emelni lehessen. Hozzáteszem, épp a jogi pálya az, ahol jól el lehet helyezkedni, és jók a fizetések. Ezért tehát azok, akik nem kerülnek be ebbe a szűk, államilag finanszírozott keretbe, és felveszik a diákhitelt, nekik igen jó esélyük van arra, hogy ha majd dolgoznak, könnyen vissza tudják fizetni a kölcsönt. Mi több, van egy olyan kormányhatározat is, hogy akik állami alkalmazásba kerülnek majd, az állam megteremti a lehetőségét, hogy a diákhitelüket visszafizesse. Sok ilyen támogatás van és lesz, ez nem egy lezárt rendszer. Figyelni fogunk arra, hogy az emberi sorsok jó irányba forduljanak, úgyhogy nem kell senkinek sem megijednie.
- Itt Észak-Magyarországon nemigen lesz annyi pénz, hogy 175 ezer forintot fizessenek a diákok egy-egy fékévre.
Hoffmann Rózsa: - Nem kell hozzá pénz! Felveszik a diákhitelt a hallgatók, és ebből tudják a tanulmányaikat fedezni. Világszerte így működik a felsőoktatás, ez csak nálunk olyan különleges, mert eddig nem volt ilyen rendszer.
- Nem csak a keretszámok változtak, de az egyetemek költségvetése is. Úgy tudjuk, a Miskolci Egyetem 1,5 milliárd forinttal kevesebb állami támogatást kap, mint tavaly. Hogyan tudják ezt a tetemes összeget az intézmények kigazdálkodni?
Hoffmann Rózsa: – Minden felsőoktatási intézményt arra kértünk, hogy készítse el a nyár közepéig saját intézményfejlesztési stratégiáját. Vagyis minden intézménynek végig kellett gondolnia, hogy melyek azok a területek, ahol szorítani lehet egy kicsit a nadrágszíjon. Bízom benne, hogy minden egyetem megtalálja annak a módját, hogy csökkentett költségvetésből is megfelelően gazdálkodjon. Nem kell elfelejteni, hogy a felsőoktatási intézményeknek jelentős, saját bevételük is van. Arra ösztönözzük őket, hogy kutatásokkal, pályázatokkal növeljék a saját bevételeiket. Mi több, az önköltséges hallgatók befizetései is növelhetik ezt, így néhány hónapon belül világosabban fogunk látni, hogy melyik intézménynek milyen lehetőségei vannak.
- Esetleg kaphatnak plusz kiegészítést, ha úgy tűnik, hogy valamelyik intézmény nem tud ennyi pénzből gazdálkodni?
Hoffmann Rózsa: - Nézze, erre nekem február 17-én, amikor ilyen mindennapos állapotban van az egész pénzügyi világ, felelőtlenség lenne ígéretet tennem. Annyit tudok mondani, hogy nagyon figyelünk majd arra, hogy komoly baj ne történjen. Ahol nagyon nagy a hiány, megpróbálunk segíteni, de ezt majd a jövő mutatja meg, milyen lehetőségeink vannak.
