Hoffmann Rózsa: erősödik az iskolák szakmai önállósága

Eger, 2012. június 21., csütörtök (MTI) – A nagyobb szerepvállalás az iskolák fenntartásában nem államosítás, hiszen a vagyon az önkormányzatoknál marad, miközben az állam biztosítja a pedagógusbéreket, és erre elegendő forrás lesz a jövő évi költségvetésben; az intézmények szakmai önállósága pedig erősödik – mondta Hoffmann Rózsa csütörtökön Hatvanban.

A közoktatás célja, hogy a nemzeti középosztály megerősítésével olyan országot építsünk, amelyben jó élni. Az új köznevelési törvény alapelve, hogy az elmúlt évtizedekben meggyengült nevelést visszahelyezzük a jogaiba – közölte egy pedagógusfórumon az államtitkár -, mert ha kisgyerekkorban nem neveljük a felnövekvő nemzedékeket, akkor “boldogtalan, frusztrált, öntörvényű, egoista felnőttek laza halmazává válik a társadalom”.

Olyan köznevelési törvény készült, amely a magyar iskola 1016 éves hagyományait a modern korszak kihívásainak megfelelően tudja alkalmazni; hogy Magyarország ismét felemelkedjék, és gyermekeink perspektíva hiányában ne vágyjanak el az országból. Ennek érdekében az új jogszabály másik alapelve a leszakadás megakadályozása, hiszen a társadalmi ranglétra alsó szintjén élők csak a tudás és a kultúra útján emelhetők fel. A köznevelést közszolgálatnak, nem szolgáltatásnak tekinti a törvény, vagyis – a piaci logikával szemben – nem szabad eltűrni a különbségeket – tette hozzá.

Ezek felszámolását szolgálja, hogy az állam nagyobb szerepet vállal a fenntartásban, hiszen irányítja és ellenőrzi az oktatási intézményeket – az önkormányzati rendszer ugyanis azt eredményezte, hogy óriásivá nőtt a különbség az iskolák között. Mindez azonban nem jelent államosítást, hiszen az épület és a vagyon az önkormányzatoknál marad, miközben az állam biztosítja a pedagógusbéreket. Ehhez pedig elegendő forrás áll majd rendelkezésre a jövő évi költségvetésben – fűzte hozzá.

Ugyanakkor nemhogy csonkul, hanem inkább erősödik az intézmények szakmai önállósága, hiszen a pedagógiai programot, a szervezeti és működési szabályzatot, de még a házirendet is a nevelőtestület határozza meg, és ezeket az eddigiekkel ellentétben nem kell jóváhagynia a fenntartónak.

Arról is szólt, hogy az európai gyakorlatnak megfelelően 2014-től 3 éves kortól kötelezővé akarják tenni az óvodáztatást, mivel 3 és 6 éves kor között rohamosan fejlődik ki a készségek zöme, és az akkor elmulasztott foglalkoztatás később nem pótolható – mondta Hoffman Rózsa.

– MTI –








hirdetés