Hogyan hat a lelkünkre az állásunk elvesztése?

Az önsajnálat nem old meg semmit
Az önsajnálat nem old meg semmit - © Fotó: Dreamstime.com
Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – A munka elvesztése nemcsak nehéz anyagi terhet róhat ránk, hanem pszichésen is meggyö­törheti még a legerősebb embereket is.

A legfontosabb, hogy lelkileg erősödjünk meg, hogy aktívan tudjuk túlélni, megoldani a helyzetet. Az, hogy mennyire viseljük nehezen a munkanélküliséget, függ az életkortól, a képesítésnek megfelelő elhelyezkedési lehetőségek realitásától, az önbizalomtól, a hitünktől és a konfliktus- és stresszkezelő képességeinktől is. Lehet, hogy az állás elvesztése váratlanul jön, így sokkot is okozhat. A munkanélküliséget gyakran szomorú veszteségként éljük meg, haragszunk a világra, feleslegesnek érezzük magunkat. Nagyon fontos, hogy hogy nézünk szembe a „megüresedett” hétköznapokkal.

A munkanélküliségre mint változásra kell tekinteni, nem pedig tragédiára. Ez lehet akár egy pozitív váltás is, és ezt az újat kell megtalálni.

Nem tragédia

Fontos, hogy ilyenkor azokra a dolgokra koncentráljunk, amelyek kivisznek ebből a helyzetből. Ha otthon ülünk, és azon emésztjük magunkat, hogy úgysem fogunk munkát találni, akkor tényleg nem fogunk. El kell dönteni, hogy mi a cél, az önsajnálat nem fog megoldani semmit. Egy ilyen helyzetből ki lehet úgy is jönni, hogy tönkretesszük az életünket, de úgy is, hogy valami új, pozitív irányba fordítjuk. El kell kezdeni felmérni, hogy mi az amit szívesen csinálnánk, és mi az amit a rendelkezésre álló pénz és tartalékok függvényében is elvállalunk. Előfordul, hogy lejjebb kell adnunk az igényeinket, de egy alacsonyabb rangú munka ugródeszka is lehet. Fel kell figyelni azokra a tulajdonságokra, amik hasznosak bennünk, és azokat fejleszteni.



További hírek a Magyarország kategóriából






hirdetés