Holokauszt-emléknap – Trócsányi: a magyar kormány nemet mond az antiszemitizmusra

Budapest – A kormány nemet mond az antiszemitizmusra, elítél minden antiszemita cselekedetet – mondta az igazságügyi miniszter a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából tartott központi megemlékezésen kedden Budapesten.

Trócsányi László kiemelte: a holokauszt az egész magyar társadalmat érintette; az emlékezés a jelennek, és még inkább a jövőnek szól. Emlékezni kell, hogy ezt a bűnt az emberiség soha többé ne kövesse el – fűzte hozzá.

A holokauszt minden jóakaratú ember fájdalma, nem történhetett volna meg, ha mindenki ellenáll – hangoztatta a miniszter, megjegyezve: “nem a gázkamrákkal kezdődött”.

Hangsúlyozta, hogy a szólásszabadság klasszikus alapjog, de az emberi méltóság védelme a véleménynyilvánítás korlátja kell, hogy legyen. Trócsányi László globális problémának nevezte az internetes gyűlöletbeszédet. Mint mondta, a fake news-zal, a trollokkal szemben a jogrendszerek lépéshátrányban vannak, felelőssége van ebben az államoknak, az EU-nak és a nemzetközi közösségnek.

A miniszter rámutatott: a magyar polgári törvénykönyv lehetővé teszi, hogy a közösség tagja fellépjen a gyűlöletkeltő megnyilvánulások ellen, a büntető törvénykönyv pedig szankcionálja a holokauszt tagadását. Hozzátette ugyanakkor, hogy a jog szükséges, de nem elégséges: nem elég nemet mondani, igent kell mondani az egymás megbecsülésén, tiszteletén, megismerésén alapuló kultúrára. Szükség van minden jóakaratú ember szerepvállalására – mondta Trócsányi László.

Grósz Andor, a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány kuratóriumának elnöke beszédében azt emelte ki, hogy emlékezni kell, még akkor is, ha az feltépi a sebeket.

Emlékeztetett: 1944 tavaszán a magyarországi zsidók abban reménykedtek, hogy “a kormányzó úr nem engedi” azt, ami Szlovákiában, Ausztriában és több más országban már megtörtént; holott akkor már hat éve életbe lépett Magyarországon az első zsidótörvény, már nem dolgozhattak zsidók az államigazgatásban, nem láthattak el fegyveres szolgálatot, nem taníthattak; 1944. március 19-én pedig bevonultak Magyarországra a szövetséges német csapatok, és a következő napokban elrendelték többek között, hogy a zsidók viseljenek sárga csillagot, ne közlekedhessenek helyközi járatokon, a vagyonukat pedig zárolják.

Az áldozatok halálához nagyban hozzájárult a társadalmat, az államigazgatást átható, az állami politika szintjére emelt antiszemitizmus – vélekedett a közalapítvány kuratóriumának elnöke. Ma a magyar kormány zéró toleranciát tanúsít az antiszemitizmussal szemben – tette hozzá a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhelyen tartott központi megemlékezésen Grósz Andor.

A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját 2001 óta minden évben április 16-án tartják, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása.

– MTI –








hirdetés