A múzeum kettős jubileuma

Minden intézmény életében vannak olyan dátumok, amelyek mintegy mérföldkőként meghatározzák az életét, a sorsát és irányt szabnak a további fejlődésének. Nincs ez másképp a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (FETIVIZIG) Vízügyi Történeti Gyűjteményénél sem, amely az idén 30 éve kapta meg a működési engedélyét, és 15 éve adták át ünnepélyesen a Móricz Zsigmond út 48. szám alatti épületének felújítását követően.

Sok területet ölel fel

– A magyar vízügy múltját az első vízügyi társulat megalakulásától számíthatjuk, azaz 1846-tól. Az egykori Szabolcs, Szatmár és Bereg megyékben összesen nyolc vízügyi társulat – öt nagy és három kisebb – kezdte meg munkáját, így ezeket tekinthetjük az 1953-ban létrejött FETIVIZIG jogelődjeinek – tájékoztatta szerkesztőségünket Szamos Ferenc osztályvezető.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) az igazgatóságok számára tájmúzeumok kialakítását rendelte el 1962-ben. A FETVIZIG-nél a múzeumi ügyek intézését lelkiismeretes szakemberekre bízták, akik jelentős anyagot gyűjtöttek össze.

Az első időszakban a Nyírvíz Palota egy 15 négyzetméteres szobájában tárolták az anyagot. A nagy változást a vízügyi gyűjtemény életében az 1988-as év hozta el, amikor a FETIVIZIG Nyíri Szakaszmérnökség Móricz Zsigmond utcai épületének emeletére költözött.

Az idén március 31-én volt 30 éve, hogy megkapta a működési engedélyét, s ezáltal létrejött egy gazdag, sokrétű anyaggal rendelkező szakmai múzeum. 2001-ben felújították a Móricz Zsigmond utcai épületet, és az igazgatóság vezetése a földszinten jelölte ki a gyűjtemény végleges helyét, ahol jelenleg is működik mintegy 160 négyzetméteren. Az anyagok elrendezése és újra leltározása után 2004. február 4-én egy ünnepség keretében avatták fel a megújult gyűjteményt, azaz az idén 15 éve.

– A múzeum kialakításakor figyelembe vették a vízügy sokrétűségét, miként az összegyűjtött anyag sokszínűségét is. Rendszerezve, ugyanakkor a múltat megőrizve alakították ki az állandó kiállítást. A gyűjtemény anyaga sok területet ölel fel, és igen gazdag. Megtalálhatóak itt a vízügyi múlt, a nyolc jogelőd vízügyi társulat írott és tárgyi emlékei – folytatta Szamos Ferenc.

Harcot vívtak a folyókkal

– Sok kérdésre kaphat választ itt a látogató, ha érdekli, hogy milyen vízügyi munkálatok folytak a Felső-Tisza vidékén 1846 óta, s hogy a régi „vizesek” mekkora harcot vívtak a folyókkal, az ár- és a belvizekkel. A rendelkezésükre álló – a mai ember szemével nézve fejletlen – technikához az elődeink hozzátették tudásukat, szorgalmukat és a szakma iránti elkötelezettségüket. A jogelőd társulatok megőrzött iratai, jegyzőkönyvei, jelentései korhű képet adnak erről a nagy munkáról. Három a magyar igazság! Ez most is beigazolódott, hiszen a két jeles évforduló mellett a gyűjtemény bekerült a megyei értéktárba is.

Nádasi Zoltán