Hosszú élet és tehetség adatott meg neki

A napkori művésztelep tagjaival 2011-ben (középen Petkes József)
A napkori művésztelep tagjaival 2011-ben (középen Petkes József)
Nyíregyháza – Petkes József Szatmár megye legtermékenyebb alkotói közé tartozott, tisztelet és megbecsülés övezte.


„Boldog ember vagyok, megáldva erővel s egészséggel, így aztán örökké úton szeretek lenni, hogy eljuthassak a számomra, s népem számára kedves helyekre. Nincs is annál nagyobb boldogság, ha az ember adhat és segíthet, mikor felkeltheted a közelállókban a hitet és a reményt egy képpel vagy szoborral, hogy tudatosodjon benne saját értékeink megbecsülése vagy teszem mind ezt egy meleg baráti szóval…” – ezt vallotta Petkes József, a napokban 88 évesen elhunyt festő és grafikus.

Megérdemelt elismerés

S valóban: hosszú élet és tehetség adatott meg neki, boldog embernek ismerhettük meg. Az 1928-ban Tasnádon született művész tanulmányait a kolozsvári Képzőművészeti Főiskolán és a bukaresti Képzőművészeti Akadémián végezte. Képei az 1950-es évek közepétől szerepelnek kiállításokon, Tasnádon 1959-ben egyéni tárlaton mutatkozhatott be. Szatmár megye legtermékenyebb alkotói közé tartozott, tisztelet és megbecsülés övezte, akvarelljei megérdemelt elismerést kaptak. Tudását szívesen továbbadta, 1963-tól Szatmárnémetiben folytatta tanári pályáját. Sokat foglalkozott néprajzzal, cikkeket írt a népművészet kallódó értékeiről és kincseiről.

Az erdélyi táj szelleme

Családegyesítés miatt 1986-ban Magyarországra települt, több évtizedig Nyíregyházán élt. Rajztanári állást vállalt, majd a múzeumfaluban kapott munkát, és eközben is alkotott. Áttelepülése utáni első kiállítását Nyíregyházán felfokozott érdeklődés és siker övezte. Szembetűnő volt lírai alkata, meggyőződhettünk arról, milyen változatossá, korszerűvé tudta tenni az akvarellfestészetet. Legtöbb tájképe a Szilágyságot, a havasok világát, a szatmári táj hangulatát, Székelyföld varázsát idézte. A zsennyei, a hortobágyi és a szigligeti alkotótáborok rendszeres résztvevője volt, a vasfüggöny leomlása után megnyílt előtte az út, több országból is kapott meghívást. Többször a lakásában látogattam meg.

Otthonában is, akár a festészetében, az erdélyi táj szelleme és öröksége sugárzott. A polcokon erdélyi korsók és tányérok gyűjteménye, a könyvespolcokon csaknem a teljes magyar irodalom. Kitárulkozó, őszinte beszélgetőpartner volt.

„Jó családban születni, jó iskolába járni, magas életkort megérni – isteni ajándék. Isteni ajándék a művészi hajlam éppúgy, mint a lehetőség annak kibontakoztatására, az erő a küldetéshez, akaratunk érvényesítéséhez” – nyilatkozta három éve.
Köszönjük, hogy küldetésed megvalósítottad és sok gyönyörű képpel ajándékoztál meg minket. Műveid, emléked megőrizzük…

Petkes József temetése április 29-én 13 órától lesz a nyíregyházi Északi temető főbejárati ravatalozójában.

– Bodnár István –








hirdetés