Hungarikum lehet Bereg aranya

Akt.:
Sukta Bertalanné és a beregi keresztszemes
Sukta Bertalanné és a beregi keresztszemes - © Fotó: Janics Attila
Beregdaróc – Japán rajongói is vannak a beregi keresztszemes hímzésnek.

Beregi keresztszemes hímzés – Felső-Tisza-vidéki keresztszemes hímzés – ekképp szerepel a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Értéktár kulturális örökség kategóriájában a tájegység jellegzetes hímzési technikája.
Baracsi Endre kalauzolt a technika prominens művelője, Sukta Bertalanné beregdaróci házához, s közben felelevenítette: kereste az alkalmat, hogy megérdemelt helyére kerüljön a beregi keresztszemes.

Öt év szünet

– Ez egy olyan érték, olyan tudáshalmaz, amely méltó rá, hogy megmaradjon az örökkévalóságnak, és erre nagyszerű lehetőség a megyei értéktár, amelybe az elsők között került be – fogalmazott az értéktárbizottság alelnöke, majd hozzáfűzte: a jellegzetes hímzési technikát felterjesztette a hungarikumbizottság elé, s bízik a pozitív elbírálásban.
Sukta Bertalanné már a jándi szülői házban megtanulta a beregi keresztszemes alapjait. Női és férfiszabóként a vásárosnaményi ruhagyárban volt részlegvezető, innen a Népi Iparművészeti és Háziipari Szövetkezethez vezetett az útja, azóta – immár 32 éve – a beregi keresztszemes a mindennapjai része.

– A szövetkezet 2001-ben szűnt meg, 2006-ban nyugdíjasként lettem egyéni vállalkozó – emlékezett vissza a keresztszemes legmélyebb hullámvölgyére Sukta Bertalanné, aki gyakran reggeltől késő estig a hímzésnek szenteli a napjait. Ezt azonban nem a pénzért, hanem szeretetből teszi.

Néhányan drágának tartják a lakásdíszeket, ruhadarabokat, ők valószínűleg nem tudják, hogy egy átlagos terítőben háromheti munkám van, de a beregdaróci kiállítóteremben olyan is látható, amin hat hónapig dolgozta”

– magyarázta Erzsike néni, közben egy olyan szegélydíszítési módszert is megmutatott, amivel óránként mindössze tíz centit tud haladni, ha azt szeretné, hogy szép legyen. Márpedig ő mindig erre törekszik, s hogy a célt el is éri, elismerések, kiállítások, meghívások sora bizonyítja.

Lesz-e utánpótlás?

– Az órabérem egy forint ötven fillérre jön ki – említette a népi iparművész, miért nem nyugodt az utánpótlást illetően. – A lányom tud hímezni, de neki a tanítás az élete. Néhány éve harminc embert tanítottam a vásárosnaményi felnőttoktatási központban. Ők tudnak mindent, vannak közöttük igazi tehetségek is, de mivel ebből nem lehet megélni, attól félek, nem lesz, aki gyakorolja és hasonló szintre fejlessze a technikát.

Sukta Bertalanné egy több száz éves hagyományt hozott divatba, és ezért megbecsülés, tisztelet övezi. Ő azonban nem elégszik meg ennyivel, további tervei vannak: szeretné megszerezni a mesteri címet, és álma, hogy a beregi keresztszemes bekerüljön a hungarikumok közé.

Hoványi Péter


Díjak, elismerések

Sukta Bertalanné 2007-ben megkapta Kis Jankó Bori-díjat – ami nagy elismerésnek számít a hímzők között –, 2008-ban lett népi iparművész, 2009-ben elhódította a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar Kézműves Remek címét. A XV. Országos Népművészeti Kiállítás zsűrije ezüst oklevelet adományozott neki 2010-ben. Különös öröm volt számára, amikor a beregi keresztszemes bekerült a megyei értéktárba, s az elismerések sorát hosszan lehetne folytatni. Termékeivel, előadásaival folyamatosan járja az országot, de Sydney-be is hívták már. Rendszeres vendégei a japán csoportok, sokat dolgozik angol megrendelésre, s például az egyiptomi nagykövetet is álladó vásárlói között tudhatja.

Nem hagyományos színek

A beregi keresztszemes hímzés kidolgozását, a minták elhelyezését a hagyományoknak megfelelően végzi Sukta Bertalanné, a piros-fekete színvilág azonban új keletű: csak a II. világháború után alakult ki. Eredetileg a piros-kék és a sötétkék-fekete kombinációkat használták, ezek azonban nem illeszkednének a mai bútorokhoz.








hirdetés