Hűség festőecsethez, katedrához

A művész fia, Fülöp István és a dr. Hanusi Péter a dombormű előtt (középen)
A művész fia, Fülöp István és a dr. Hanusi Péter a dombormű előtt (középen) - © Fotó: Cservenyák Olivér
Mátészalka – Mátészalkán matematikát, ábrázoló geometriát, rajzot és művészettörténetet tanított.

„Az élet értelme maga az élet. Az élet pedig: világot teremteni és szeretni” – hangzott el Nyírő József gondolata október 17-én, a hét szerdáján a Fülöp Sándor festőművész emlékére megalkotott dombormű avatásán és a festményeinek kiállításmegnyitóján – tájékoztatta lapunkat Balkánszky Viktor. Méltó helyen és időben, méltó megemlékezésnek lehettek tanúi a vendégek, hiszen éppen ugyanezen a napon, 1928-ban született Fülöp Sándor Debrecenben.

Fülöp Sándor emlékezete beragyogja a város lakóinak szívét.” dr. Hanusi Péter

Tíz szalkai bemutatkozás

Gyermekkorát Hajdúböszörményben töltötte, 1948-ban érettségizett a hajdúböszörményi Bocskai István Református Gimnáziumban. Ezután a Képzőművészeti Főiskolára nyert felvételt, mivel azonban a főiskola kollégiumában nem tudták elhelyezni, így a debreceni Pedagógia Főiskolára iratkozott be. Mesterei Király Jenő és Adler Miklós voltak.

A főiskola utolsó félévében Tarpán folytatott gyakorlatot. Itt ismerte meg Uzonyi Matild tanítónőt, akivel 1952-ben kötött házasságot. 1959-ben feleségével Jármiba költöztek. 1964-től nyugdíjazásáig a mátészalkai Esze Tamás Gimnáziumban matematikát, ábrázoló geometriát, rajzot és művészettörténetet tanított nappali és levelező tagozaton egyaránt. Önálló kiállítása volt Nyíregyházán, Egerben és Szarvason is.

Első egyéni kiállítását Egerben mutatták be 1951-ben, de többek között bemutatkozott Nyíregyházán, Vaján, Vásárosnaményban, Hajdúböszörményben, Szamosszegen, és Budapesten is. Csak Mátészalkán 10 alkalommal láthatta műveit a közönség, ide számítva a csoportos kiállításait is.

Képei ma sokfelé megtalálhatóak, így például találunk belőlük Mátészalka közintézményeiben, Hollandiában, Kárpátalján és Németországban, valamint számtalan magángyűjtőnél országszerte. Több kitüntetése mellett Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közgyűlése legutóbb 2010 októberében ismerte el ­munkásságát egy emlékplakettel. Örök nyugalomra 2012. június 8-án helyezték Mátészalkán.

Sokak álma vált valóra

A születésnapi megemlékezéshez kapcsolódóan a Mátészalkai Esze Tamás Gimnázium bejáratánál átadták, vagyis felavatták Bíró Lajos szobrászművész remekbe szabott alkotását. Fülöp István, a Mátészalkai Járási Hivatal vezetője és a Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület elnöke köszönetét fejezte ki Mátészalka városának, hogy az egyesület elképzelését és álmát megvalósító döntés született, amely szerint emléktábla és dombormű állíttasson a nemes hajdúból lett szatmári és egyben mátészalkai alkotónak.

Dr. Hanusi Péter polgármester, az esemény megnyitó szónoka abbéli örömének adott hangot, amiért ismét gazdagodott a fény városa, méghozzá egy mátészalkai híresség emléktáblájával, akinek a személye és az emlékezete beragyogja a város lakóinak szívét. A dombormű leleplezése után Koós Csaba Levente, a Jármi Református Egyházközség lelkipásztora mondott áldást a közel száz fős közönségnek. Az ünneplés a gimnázium aulájában folytatódott, ahol a festménykiállításon Torma Tamás alpolgármester méltatta a művész alkotásait. Őt követte Lukács Bertalan igazgató, aki emlékező beszédében arra fűzte fel a gondolatmenetét, hogy milyen párhuzam vonható a széles értelemben vett művészet és a konkrét alkotás között.

Végezetül Bíró Lajos szobrászművész emelkedett szólásra, akit baráti kötelékek fűztek a festőművészhez. Örömmel és meghatódottan idézte fel a múlt emlékeit erről a kapcsolatról.

– KM –








hirdetés