Huszonnégy órát is dolgozhatnak a mentősök

Azt ígérik, a betegek, sérültek semmit nem érzékelnek majd a változásból
Azt ígérik, a betegek, sérültek semmit nem érzékelnek majd a változásból
Nyíregyháza – A mentős, ha úgy érzi, fáradt, bármikor leléptethető – mondja egy tapasztalt mentőtiszt.

Máté Gábor, az Országos Mentőszolgálat megbízott főigazgatója és Toma Lajos, a Mentődolgozók Önálló Szakszervezete elnökének megállapodása értelmében június 1-jétől az eddigi 12 órával szemben akár 24-et is ledolgozhatnak egyhuzamban a mentősök – számolt be a változásról egy országos hírportál. Sokan aggasztónak tartják a 24 órás munkarendet, és kimerült mentősökkel riogatnak, azonban árnyaltabb a kép.

Önkéntes alapon

– A 24 órás szolgálat vállalásának lehetősége olyan munkakörökben és -helyeken nyílt meg, ahol nem folyamatosan dolgozzák le a műszakot, hanem lehetőség van legalább 8 órányi pihenésre. Ez önkéntesen választható, amennyiben a feltételek adottak – tájékoztatta lapunkat Győrfi Pál, a mentőszolgálat kommunikációs igazgatója. – A dolgozók részéről az elmúlt években folyamatosan érkeztek kérések a 24 órás szolgálat lehetőségének megteremtésére, hiszen az korábban évtizedeken át jól működött; Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is sokan élnének ezzel.

– Nincs ebben semmi „ördögtől való”, hiszen a ’90-es évek elején mi is 24 órás szolgálatba jártunk, majd jött egy jogszabály-módosítás, ami a napi munkaidőt 12 órában határozta meg – mondta el lapunknak egy névtelenséget kérő, a mentőszolgálatnál korábban 30 évig dolgozó mentőtiszt, akit nevezzünk Attilának.

– A 24 órás készenlét szabadon választható, bárki, bármikor dönthet úgy, hogy e szerint kéri a beosztását, és az ezután járó szabadnapo(ka)t pedig úgy tölti el és azzal, ahogy és amivel akarja – érvelt az azóta pályát módosított szakember.

– A mentős, ha úgy érzi, fáradt, bármikor leléptethető, s helyette behívnak egy szabadnapos kollégát. Volt arra is példa, hogy egy kora reggeli tragikus baleset után összeomlott a kolléga, ezért hazaküldték, köztünk van bajtársiasság – engedett bepillantást a mentők életébe Attila, és hozzátette: mindegy, hogy mentőápolóról, sofőrről vagy mentőorvosról beszélünk, eddig is 24 órákat húztak le.
– Tizenkettőt az állami szférában, a munkahelyükön, a másik 12-t a másod-, sőt még 12-t a harmadállásukban. Az egész egészségügyre jellemző, hogy többet dolgoznak, mint munkanapi 8 óra, hisz majdnem minden dolgozónak – legyen az orvos vagy egészségügyi szakdolgozó – van keresetkiegészítő tevékenysége, másodállása, vállalkozása.

Attila szerint a legnagyobb gond, hogy az egészségügyben dolgozók, így a mentőszolgálat szakemberei is szeretnének a bérükön, fizetésükön felül többet keresni, ezért sokszor egy asztalos vagy bádogos mellé állnak segédnek, taxi vagy a betegszállító volánja mögé ülnek.

– A beígért 25–30 százalékos béremelés csökkenthet a gondokon, azonban a legjobb megoldás az lenne, ha ezek az emberek az egészségügyben vállalhatnának másodállást. Nagyon ritka, főleg vidéken, a kisebb településekről nem is beszélve, hogy a mentős egyhuzamban vonuljon, a tengelyen, vagyis a mentőállomáson kívül töltött idő olyan nagy legyen, hogy két eset között ne jusson idő a pihenésre – vélte Attila.

Nem a munkaidő lesz több

Negyed évszázados mentős tapasztalattal a háta mögött Attila az állítja, a beteg semmit sem fog abból észrevenni, ha a mentős 24 órás készenlétben megy menteni, ahogy most sem érzi, ha a másodállásából esett be a mentőbe.

– A munkarend eddig is lehetővé tette, hogy a heti kötelező 48 órán túl a mentők heti 12 óra túlmunkát vállaljanak, a túlóradíjat pedig mindig kifizették. A készenléti beosztással nem a munkaidő lesz több, annak az elosztása változik, az pedig a mentésirányítás feladata, hogy a munkaterhek elosztása egyenletes legyen.

KM


A beteg érdekeit tartják szem előtt

– A mostani – az érvényes jogszabályokra támaszkodó – döntés úgy szolgálja a munkavállalók érdekeit, hogy közben a munkáltató szempontjából is előnyös. A legfőbb érdek természetesen a betegé, ami nem sérülhet, hiszen a 24 órás szolgálat ellátása csak úgy lehetséges, hogy a dolgozó a műszak minden pillanatában alkalmas testi és lelki állapotban, a megfelelő és szükséges teljesítményt nyújtva tudja teljesíteni fel­adatát.

– A vezetők folyamatosan és személyre szabottan ellen­őrzik a munkaterhelést, az alkalmasságot, és a szolgálati beosztás elkészítésekor valamennyi szempontot figyelembe veszik. Folyamatosan monitorozzuk a terhelést, különös tekintettel a kivonulások átlagos számára és idejére, kiemelt figyelemmel járunk el a gépkocsivezetők esetében – nyugtatott meg mindenkit Győrfi Pál.









hirdetés