Idén is remekelt a szabolcsi csapat a sírásóversenyen

A megyei temetkezési társaság második helyezett csapata, Greksza Mihály és Bogár József
A megyei temetkezési társaság második helyezett csapata, Greksza Mihály és Bogár József - © Fotók: Róka Zsolt
Nyíregyháza – Bogár József visszaeső ezüstérmes. A megyei temetkezési társaság temetésrendezője tavaly Varga Gyula, az idén pedig Greksza Mihály csapattársaként hozta el a második helyet az országos sírásóversenyről, amit ebben az évben Gyulán rendeztek múlt szombaton.

Vannak szakmák, melyekről keveset beszélünk. Ritkán kerülnek reflektorfénybe a boncmesterek vagy a sintérek, ahogy a Hamlet és a Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten óta a sírásókat is hanyagolja az irodalmi szféra, a filmvilág. Legalábbis így volt ez egészen tavaly szeptemberig, ekkor rendezték ugyanis az I. MTFE Országos Sírásóversenyt Debrecenben. Akkor a tizennyolc induló csapatból a nyíregyházi páros a képzeletbeli dobogó második fokáig lapátolta fel magát, ahogy az idei, múlt szombati gyulai megmérettetésről is az előkelő második helyezéssel tért haza a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Temetkezési Kft. két versenyzője, Bogár József és Greksza Mihály.

A rutin meg az évek

– Tudtam, hogy a fiaim kitűnő szakmai háttérrel rendelkeznek és elkötelezettek úgy a versenyt, mint a munkájukat illetően. Érthető hát, hogy szerettek volna részt venni az országos megmérettetésen, hiszen a csapatépítés és a kihívás mellett van ebben egy erős tudatformáló szándék, ugyanis a szakma társadalmi megítélése kettős. Általában az emberek próbálják magukat távol tartani a sírásóktól, pedig ez egy nagyon sokrétű, precizitást és kitűnő kondíciót igénylő munkakör – árulta el elöljáróban Róka Zsolt. A megyei társaság ügyvezetője a verseny részleteiről szólva elmondta: a legfőbb tényező az idő volt, vagyis az, hogy a csapatok milyen gyorsan tudják megásni, illetve visszahantolni a sírt – természetesen a munkavédelmi előírások legszigorúbb betartása mellett. A szempontok között szerepelt még a rendezettség, hiszen munka közben tilos szétszórni a szerszámokat, az esztétikum, a megjelenés, azon belül is a formaruha.

– A verseny két részből állt: az első a sírásás, amire a csapatok két órát kaptak, majd egy kis pihenő után a visszahantolásra és sírhantképzésre tizenöt percük volt a párosoknak. Szabványméretű sírgödröt kellett készíteni: 160 centiméter mélységig kellett leásni, egyméteres mélységtől már csak létrával és sisakban dolgozhattak a fiúk. Az első szakasszal jóval a félidő előtt végeztek, és a második részben is szükségük volt a rutinra, ugyanis a talaj kötöttsége miatt nagy darabokban szakadt ki a felső réteg. Ha ezt hagyták volna a végére, nem tudtak volna szép hantot építeni, de a sokéves tapasztalatnak köszönhetően ügyesen megoldották a feladatot.

Megcélozzák az első helyet

A gyulai református ótemető – ahogy arra a neve is utal – régi sírkert, így a verseny szabályzata kimondta, hogy ha valaki maradványokra bukkan, abba kell hagynia az ásást; a nyíregyházi csapat 114 centiméter mélyen csontokat talált, ezért le kellett állniuk. A bírák kiszámolták, hogy az addigi teljesítményük alapján mennyi idő alatt érték volna el a kitűzött mélységet, így Bogár József (aki a tavalyi megmérettetésen is részt vett) és Greksza Mihály nagyon szoros versenyben végeztek a második helyen.

– A fiúk már egy nappal korábban elutaztak Gyulára, mi szombaton érkeztünk három temetésrendező kollégával, hogy végigszurkoljuk a versenyt. A nézők és a helyszínről tudósító médiumok jelentős része is a mi párosunk köré csoportosult. Rácsodálkoztak a magas színvonalú munkájukra és a hihetetlen, fiatalokat megszégyenítő fizikai aktivitásukra. Nagyon-nagyon büszke vagyok a fiaimra, kiváló teljesítményt nyújtottak – mondta Róka Zsolt, s hozzátette: jövőre is szeretnének indulni a sírásóversenyen.

– Azt gondolom, hogy most is az ország legjobbjai között vannak a megyei temetkezési társaság munkatársai, így remélem, hogy jövőre sikerül megszereznünk az első helyet. A fiaim méltók rá.

 

Csáki Alexandra








hirdetés