Így készülnek az étkészletek amikkel az éttermekben is találkozhatunk

Akt.:
Így készülnek az étkészletek amikkel az éttermekben is találkozhatunk
Ha egy étterembe betérünk, akkor valószínű azért megyünk, hogy valami igazán ízletes ételt tálaljanak elénk.

Sokszor az emberek csak erre gondolnak, de ritka az olyan ember, aki azt is megnézi, hogy mégis mibe teszik elénk a feltálalt ételt. Az étterem általában olyan tányért és étkészletet használ, ami passzol a hely stílusához és mind erős igénybevételre lettek tervezve. Az éttermek étkészletének mintája és kinézete sokat elárul az étteremből.

Egy modern stílust képviselő étteremben például valószínűleg nem fogunk találkozni sem kockás, piros terítővel, sem kis bográcsos tálalással, hiszen ez inkább a hagyományosabb konyhán és a csárdákra jellemző. De vajon hogyan készülnek ezek a strapabíró, erős használatbavételt bíró étkészletek? A gasztronagyker.hu jóvoltából most megtudhatjuk, hogyan válinak a fémből a hétköznapokból is jól ismert étkészletek.

Az emberek sok esetben csak az étel elkészítésére gondolnak, ám az eszükbe se jut, hogy hogyan készül az a tányér, amin kihozza nekünk a pincér. Pedig gyártásuk egy igen időigényes, bonyolult folyamat, melyhez először a gyárakban létre kell hozni a gipszmintát. Majd a sorozatgyártáshoz nélkülözhetetlenen mintát kell elkészíteni, ehhez pedig egy keretbe gipsz kerül, a mintára. A keretben lévő gipszbe egy kis csövön keresztül levegő kerül, a buborékoknak köszönhetően pedig elpárolog a gipszből a víz. A sablon tehát a minta formájában köt meg.

Strapabíró tányérok, melyeket akár a mosogatógépbe is bepakolhatjuk

Ha a sablon megvan, akkor össze kell állítani egy hatalmas keverőgépben a kerámia összetevőit, ami különböző anyagokat, ásványokat, kvarchomokot és lágyítót tartalmaz. Miután ezeket az anyagokat alaposan összekeverik a munkások, átengedik az anyagot a szűrőn keresztül, melyen a nagyobb csomók könnyedén fenn akadnak majd. Ezután elvezetik egy tartályba, majd igazán bonyolult folyamat következik. Ezt a kapott anyagot átpréselik, egy szűrőprésen átpréselik, ennek hatására létrejön az úgynevezett préslepény.

Összeszorítva, hogy a felesleges víz távozzon belőlük egy pihentető raktárba tárolják őket. Ezután egy gyurmaszerű anyagot kapunk, amivel már el is kezdődhet a tányér megformázása. A formázás legelején ezeket a tömböket egy munkás összetöri és egy hatalmas keverőgépbe összekeveri őket. Ezután hosszú hengerekbe préselődik ki a keverőből, ennek köszönhetően távozik az agyakból a levegő, így a későbbiekben garantáltan nem fog megrepedni.

Így alakulnak ki az étkészletek a fémből

A szeletelés után az agyagszeleteket egy pörgő fém szerszámra teszik, mely elkezdi a formázást. Kialakítja a tányér alját és tetejét, egy kis kés pedig eltávolítja oldaláról a felesleges agyagot. Lényegében itt alakul ki a tányér végleges kinézete, amit formázás után a szárítóba fog kerülni és itt fognak az új tányérok lekerülni a sablonról is. Száradás után a tányér kerámia festékkel lesz bevonva, itt kapják meg végleges kinézetüket, színüket, mintázatukat.

A mintát ráfesthetik szabad kézzel, vagy ráragaszthatják matrica formájában is. A matrica garantáltan rajtamarad majd az étkészleten, hiszen ezután egy kemencében kiégetik az összes tányért. Ezután már használható is, könnyen tisztítható, még a mosogatógépbe is bepakolhatjuk őket.

– PR cikk –








hirdetés