Illusztráció
Az egyébként is vészesen megfogyatkozó látogatókat a folytatásban sérülések sújtották, amit egyébiránt a házigazdák meglehetősen furcsának találtak, azt gyanítva: így érték el, hogy létszámuk a szabályok által előírt hét fő alá csökkenjen. Ezek után a „spori” nem tehetett mást, idő előtt véget vetett a menetközben – szó szerint – csatává fajuló mérkőzésnek…
– Különösebben nem akarok belefolyni ebbe a históriába, de annyit elvárhatunk: ha már a sportra áldozunk a saját zsebünkből, talán megoldható hogy a mérkőzéseket korrekt módon vezessék a játékvezetők, tisztelet a kivételnek – nyilatkozta érezhető indulattal a hangjában Simon Csaba, a Carmo-csoportban szereplő Kölcse edzője. – Nem vagyok elfogult, a jegyzőkönyvek alapján mondom: az ellenőrök rendszerint ugyanazt írják le, amit én is kifogásolok, ez nem lehet a véletlen műve. Senkit nem akarok megbántani, megsérteni, viszont valaminek most már történnie kell, így nem folytatható tovább! Vagy pedig kiszállunk az egészből és mehetünk a süllyesztőbe! Leginkább azt nem tudom lenyelni, hogy a kóródi meccsen bementem a pályára ápolni a sérült játékosomat, közben a hazaiak egyik futballistája mindennek elhordott, olyan jelzőket használva, ami nem tűri nyomdafestéket. A bíró öt lépésre állt, mindent hallott, és mi volt a reakciója? Elfordult…
A hazaiak nem eresztették bő létre mondanivalójukat a történtekkel kapcsolatban, ami részükről érthető.
– Nekik ez a véleményük, nekem egy kissé más… – reagált Juhász Ernő, a Tiszakóród edzője. – Szerintem, a futball nem erről szól, a vendégek finoman fogalmazva sem a játékkal törődtek, sokkal inkább a játékvezetővel. Az, hogy lejöttek a pályáról, őket minősíti, többet nem kívánok hozzáfűzni.
A mérkőzésen szövetségi ellenőr is jelen volt, aki részletes jelentést készített, amit nyilván figyelembe vesznek a fegyelmi tárgyaláson. Tordai Miklós, a találkozó játékvezetője is megszólalt, újabb érdekes adalékokkal szolgált.
– Most is azt mondom, a lelkiismeretem tiszta, megpróbáltuk a lehetőségekhez képest korrekt lehozni a mérkőzést. Rajtunk semmi múlt, sajnos, ugyanakkor a vendégcsapat nem volt partner a sportszerű küzdelemhez, ezért is nem értem Simon Csaba mérkőzés utáni nyilatkozatát, amelyben valótlanságokat állít a javukra megítélt 11-essel kapcsolatban. Szó sem volt gólba tartó labdáról, egy oldalról belőtt labdát a hazaiak hármas számú játékosa kézzel tovább „segített”. A szabályok szerint járó sárga lapot megkapta, a Kölcse pedig értékesítette a büntetőt. Hol itt a probléma? Azt csak halkan teszem hozzá, a kölcseiek egyik játékosa már akkor le akarta fújatni velem a meccset, amikor még heten maradtak a pályán. Ez számomra azt jelzi, egyfelől a szabályokkal sincsenek tisztában, másfelől nem kívánták befejezni a mérkőzést… Nekem korábban egyik csapattal sem volt semmilyen gondom, így különösen rosszul estek a kölcseiek oldaláról tett nyilatkozatok. Változatlanul tartom, sokkal szerencsésebb lett volna részükről, ha a nagybetűs játékkal foglalkoznak.