Illegális bevándorlás – Lázár: Brüsszel nyíltan kettős mércét alkalmaz

Budapest – A Miniszterelnökséget vezető miniszter értékelése szerint Brüsszel nyíltan kettős mércét alkalmaz Magyarországgal szemben.

Lázár János csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján erre példaként hozta, hogy az Európai Unió megdicséri Ausztriát amiatt, hogy megállásra kényszeríti az osztrák-magyar határon az uniós állampolgárokat és lényegesen korlátozza a szabad mozgáshoz fűződő jogaikat, míg Magyarországot bünteti amiatt, hogy nem uniós polgárokat, illegális bevándorlókat próbál ellenőrizni a határon, ezzel a terrorizmus veszélyét is csökkentve. Ez példátlan támadás – jelentette ki.

A tárcavezető visszautasította, hogy a nemzetközi sajtó náci haláltáborokhoz hasonlítsa a szerb határon létrehozott tranzitzónát, mint mondta, mindent megtesznek, hogy méltó körülményeket teremtsenek. Hozzátette: megdöbbentő, hogy ugyanez a nemzetközi közösség üdvrivalgásban tört ki, amikor Calaisben konténervárosokat állítottak fel a bevándorlóknak. “Ha Magyarországon van konténer, az rossz, ha Franciaországban van konténer az jó, hogyha Magyarországon van határellenőrzés, az rossz, ha Ausztria és Magyarország határán van ellenőrzés, az pedig kiváló és dicséretes” – összegezte a helyzetet.

Lázár János – visszautasítva az európai szocialisták felvetéseit – Magyarország Unió iránti elkötelezettségét is hangoztatta, az Európai Néppártot pedig a Fidesz legfontosabb politikai szövetségesének nevezte és nem tartotta reális forgatókönyvnek, hogy kizárnák a pártcsaládból.

Értékelése szerint a politikai támadások hátterében az áll, hogy térdre akarják kényszeríteni Magyarországot, amely ellenzi, hogy az Unió jogköröket vonjon el. “Fel kellene adnunk egy jelentős részt a nemzeti szuverenitásunkból, ez az európai szocialista álláspont, és miután erre nemet mondtunk (…), ezért támadást indítottak” – fejtette ki.

A tárcavezető megerősítette, hogy Magyarországnak esze ágában sincs kilépni az EU-ból, hanem annak életét szeretné átalakítani a nemzeti szuverenitásnak megfelelően, annak érdekében, hogy minden ország tudjon boldogulni a közösségben.

Kitért arra is, hogy az eddigi vitákat mindig sikerült konszenzussal lezárni, egyetlen ügy van, amiben 2015 óta nem közelednek az álláspontok, ez a migráció.

A miniszter arról is beszámolt, hogy eddig 204 ezren küldték vissza a nemzeti konzultációs kérdőívet. Kiemelte, hogy a kormánynak szüksége van a választópolgárok támogatására a feltett kérdésekben, mert egyedül nem tudja megfékezni Brüsszelt, amely tagállami hatáskörök elvonására készül.

Az illegális bevándorlással kapcsolatban azt is mondta, Magyarország esélyei vegyesek, előfordulhat ugyanis, hogy az Európai Bizottság – “az Európai Bíróság közreműködésével” – rákényszeríti az akaratát az országra, és vagy be kell fogadnia migránsokat – úgy, hogy ahhoz a magyar társadalom nem járul hozzá -, vagy komoly bírságot kell fizetnie.

Arról is beszámolt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök április 29-én részt vesz az Európai Tanács Brexit miatti rendkívüli ülésén és az Európai Néppárt találkozóján, arról pedig hétfőn egyeztetnek, hogy az Európai Parlamentbe is megy-e.

A két bangladesi migráns ítéletét firtató kérdésre elmondta, hogy a kormány fellebbez az ügyben. Azt is megjegyezte, a megítélt pénz a Soros György által “intenzíven támogatott” Helsinki Bizottsághoz kerül, amely a határon kifejezetten keresi az ügyfeleket a migránsok között, hogy a képviseletükben pereket indítson Magyarország ellen. Úgy tűnik, ez egy működő modell – jegyezte meg a miniszter.

Lázár János kiállt a civilek gazdálkodását érintő törvény mellett. Mint mondta, ha nem szégyen elfogadni a külföldi támogatást, akkor nyilvánosságra hozni sem az. Jelezte, hogy a kormány vagy politikai pártok által támogatott szervezetekre más mechanizmus vonatkozik, azokat az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

Mint mondta, jogos igény, hogy az emberek lássák, kik, milyen feltételekkel gazdálkodva próbálják a közéletet alakítani.

Arra a felvetésre, hogy Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke szerint nemcsak az egyes szervezetek külföldi támogatását indokolt nyilvánosságra hozni, hanem a gazdasági, politikai támogatásokat is, Lázár János azt mondta: a kormány, illetve pártok által támogatott szervezetek tevékenységét az Állami Számvevőszék ellenőrzi, annak jelentése pedig nyilvános. Péterfalvi Attila azon javaslatával határozottan nem ért egyet, hogy a vallási tevékenységet végző szervezetekre is terjedjen ki az átláthatósági törvény hatálya.

A CEU-val kapcsolatban pedig azt erősítette meg, hogy a kormány nem akar bezárni semmilyen egyetemet, de tisztázni kell az intézmények viszonyát, azt a látszatot érdemes volna elkerülni, hogy a CEU egy “offshore egyetem” a Közép-Európai Egyetem birtokában.

A miniszter kérdésre beszélt a demonstrációkról is, leszögezve, tüntetni mindenkinek joga van, a rendőrök pedig példásan jártak el minden esetben. Kiemelte ugyanakkor, hogy a stílussal voltak problémák és sokan vannak, akik a megmozdulás egy-egy elemével nem tudnak azonosulni, például közintézmények falának megdobálásával, rongálással. Erre nincs szükség – vélekedett.

Megkérdezték arról is, hogy az EU 18 milliárd forintot kérne vissza az uniós források szétosztását végző informatikai rendszerre kötött szerződések szabálytalanságai miatt. Lázár János szerint a bizottságnak igaza van és a kormány kötelessége büntetőfeljelentést tenni. Kifejtette: az unió kifogása 2010 előtti szerződésekre vonatkozik, a rendszer kialakítására és fejlesztésére 2004 és 2006 között került sor, s ebben Dobrev Klára korábbi NFÜ-s tisztségviselő és Heim Péter, az Altus munkatársa intenzíven vett részt. Jelezte: az informatikai rendszer 2014 óta nem működik.

– MTI –



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter






hirdetés