Illeszkedni az arculathoz

A jövőbeni beruházások kivitelezésénél figyelembe kell venni a kézikönyvek iránymutatását
A jövőbeni beruházások kivitelezésénél figyelembe kell venni a kézikönyvek iránymutatását - © Illusztrácó: ÉKN-Arc­hív
Nyíregyháza – A Települési Arculati Kézikönyv (TAK) készítésének tapasztalatairól értekeztek pénteken a megyeházán.

A megyei építészeti kamara és a Plan-Net.hu Építőipari Mérnöki Hálózati Klaszter ötödik alkalommal szervezett településfejlesztési konferenciát Nyíregyházán.

Megérdemli a figyelmet és a maitól talán nagyobb segítséget is a Tisza-Szamos-Túr mosta térség.” Végh József

A megyeházán megtartott rendezvény pénteki napján számos urbanisztikai és építészeti előadás hangzott el. Füleki Zsolt építészeti és építésügyi helyettes államtitkár a nemzeti építészeti politikáról beszélt, s kiemelte a Települési Arculati Kézikönyvek jelentőségét, amelyet minden hazai falunak, községnek, városnak el kellett, el kell készítenie.

– Több forrásból igyekszünk a most folyó beruházásokat úgy alakítani, hogy illeszkedjünk az úgynevezett ”zöld város” projekthez, azaz növeljük és fejlesszük a megyeszékhely zöld felületeinek méretét és minőségét. Erre ékes példa a Bessenyei és a Benczúr téren zajló felújítás – fogalmazott lapunknak Veres István, a megyeszékhely főépítésze, majd hozzátette: a közeljövőben az Arany János utcán, a Bujtosi-tó környékén és a Pazonyi téren is azon dolgoznak majd, hogy ezt a „zöldhatást” (járdák kialakításával, padok elhelyezésével, az öntözőrendszerek megújításával) még tovább erősítsék.

Végh József, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Építész Kamara elnöke előadásában kiemelte: megyénk 229 települése közül 204 elkészítette a Települési Arculati Kézikönyvet, ami országos szinten egy kimondottan jó arány.

Az okleveles építészmérnök jó példaként hozta fel Balkány, Nagyecsed, Nyírbogát, Besenyőd, Záhony, Penyige és Csaroda arculati kézikönyvét, majd a megyeszékhely esetében megjegyezte: Nyíregyháza TAK-ja szintén egyedinek számít, terjedelmében, struktúrájában és stílusában egyaránt.

Nagyobb odafigyelést

– Megérdemli a figyelmet és a maitól talán nagyobb segítséget is a Tisza-Szamos-Túr mosta térség, Móricz Zsigmond szavaival élve „Magyarország utolsó tündéri mezeje” – tekintett előre előadásában Végh József, majd kifejtette: a TAK-ok talán elkészülnek, de semmiképpen nem fejeződhetnek be.

– A településkép formálásának, építésének új korszaka még éppen csak elkezdődött, a munka java előttünk és a következő építész és urbanista generációk előtt áll. Továbbra is nyitott kérdés, hogy a hagyományőrzés-illeszkedés, kontra kortárs építészet kontrasztja ellentmond-e egymásnak vagy mindez megfér egymás mellett – tette fel a kérdést előadásában a megyei elnök.

– KM-TG –


Állami főépítész

A településkép védelméről szóló törvényről Kótai Csaba, a megyei kormányhivatal állami főépítésze beszélt: a törvény célja, hogy a települési közösségek hatékonyan óvják meg környezeti kultúrájukat és fejlesszék azt. A Településképi Arculati Kézikönyv (TAK) társadalom széleskörű bevonásával készül. Feltárja és bemutatja a településen belül jól elkülönülő egyes településrészek arculati jellemzőit és értékeit. Javaslatot tesz a településképhez illeszkedő építészeti elemek alkalmazására, a településképi rendelet megalapozását szolgálja. A kézikönyvben összegyűjtik a település szempontjából meghatározó épületeket, területeket, természeti értékeket. Az arculati kézikönyv ezek után iránymutató lehet a településen megvalósuló új beruházások esetében.

A településkép-védelem összes eleme egy önkormányzati rendeletbe kerül.








hirdetés