Illeszkedni az arculathoz

Nyíregyháza – A Települési Arculati Kézikönyv (TAK) készítésének tapasztalatairól értekeztek pénteken a megyeházán.

A megyei építészeti kamara és a Plan-Net.hu Építőipari Mérnöki Hálózati Klaszter ötödik alkalommal szervezett településfejlesztési konferenciát Nyíregyházán. A megyeházán megtartott rendezvény pénteki napján számos urbanisztikai és építészeti előadás hangzott el. Füleki Zsolt építészeti és építésügyi helyettes államtitkár a nemzeti építészeti politikáról beszélt, s kiemelte a Települési Arculati Kézikönyvek jelentőségét, melyet minden hazai falunak, községnek, városnak el kellett, el kell készítenie.

– Több forrásból igyekszünk a most folyó beruházásokat úgy alakítani, hogy illeszkedjünk az úgynevezett ”zöld város” projekthez, azaz növeljük és fejlesszük a megyeszékhely zöld felületeine méretét és minőségét. Erre ékes példa a Bessenyei és a Benczúr téren zajló felújítás – fogalmazott lapunknak Veres István, a megyeszékhely főépítésze, majd hozzátette: a közeljövőben az Arany János utcán, a Bujtosi-tó környékén és a Pazonyi téren is azon dolgoznak majd, hogy ezt a „zöldhatást” (járdák kialakításával, padok elhelyezésével, az öntözőrendszerek megújításával) még tovább erősítsék.

Végh József, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Építész Kamara elnöke előadásában kiemelte: megyénk 229 település közül 204 elkészítette a Települési Arculati Kézikönyvet, ami országos szinten egy kimondottan jó arány. Az okleveles építészmérnök jó példaként hozta fel Balkány, Nagyecsed, Nyírbogát, Besenyőd, Záhony, Penyige és Csaroda arculati kézikönyvét, majd a megyeszékhely esetében megjegyezte: „Nyíregyháza TAK-ja szintén egyedinek számít, terjedelmében, struktúrájában és stílusában egyaránt.

– Megérdemli a figyelmet és maitól talán nagyobb segítséget is a Tisza-Szamos-Túr mosta térség, Móricz Zsigmond szavaival élve „Magyarország utolsó tündéri mezeje” – tekintett előre előadásában Végh József, majd kifejtette: „a TAK-ok talán talán elkészülnek, de semmiképpen nem fejeződhetnek be.

– A településkép formálásának, építésének új korszaka még éppen csak elkezdődött, a munka java előttünk és a következő építész és urbanista generációk előtt áll. Továbbra is nyitott kérdés, hogy a hagyományőrzés-illeszkedés, kontra kortárs építészet kontrasztja ellentmond-e egymásnak vagy mindez megfér egymás mellett? – tette fel a kérdést előadásában a megyei elnök.








hirdetés