Életük végéig cipelik a terheket

Akt.:
Életük végéig cipelik a terheket
Újfehértó – Embert próbáló, lelket gyötrő időszak volt, hálásak lehetünk azért, hogy nincsenek róla személyes élményeink – mondta a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából rendezett újfehértói ünnepségen dr. Simon Miklós országgyűlési képviselő.

– Magyarország szégyene volt az a korszak, amelyre nap mint nap emlékeznünk kell, és azért fontos, hogy a fiatalabb korosztály is tisztában legyen a szörnyűségekkel, hogy soha többé ne történhessenek meg újra – tette hozzá.

dsc_2276
Fotók: Janics Attila

– Nem azért mentünk a barikádokra, hogy később forradalmárként vagy szabadságharcosként emlegessenek bennünket: azért mentünk oda, mert elegünk lett a zsarnokságból – kezdte beszédét Wittner Mária, akit 1957-ben halálra ítéltek, végül 1970-ben szabadult. – 1956-ban megpróbáltuk végigvinni, amit elkezdtünk, de sokakat egy golyó, másokat a börtön állított meg. A félelem beleivódik a lelkekbe, és akiket elhurcoltak, elítéltek, meggyaláztak, életük végéig cipelik a terheket. Amikor a siralomházban ültem, az a társunk, akit akasztani vittek, úton a halál felé hangosan kimondta a nevét, és és elmondott egy üzenetet. Nem tudhattuk, hogy lesz-e valaki, aki az üzeneteket át tudja adni, mert nem sejthettük, hogy ki lesz a következő. Volt olyan rabtársam, akinek akkor született meg a gyereke, amikor börtönbe vetették, és folyton azt kérdezgette, vajon láthatja-e valaha. Neki ez nem adatott meg, de én találkozhattam a fiával – mesélte Wittner Mária.

A megemlékezésen mutatta be Az erőszak neve: Péter Gábor című könyvét dr. Müller Rolf, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos kutatója – természetesen nem véletlen, hogy éppen ez a kötet került középpontba. Az ÁVH vezetője ugyanis 15 éves koráig Újfehértón élt, onnan költözött Budapestre és lett a rettegett hatóság első embere. A könyv feltárja az izraelita szabó családból származó Péter Gábor családi körülményeit, az illegális kommunista pártban eltöltött éveit, azt, milyen volt a viszonya Rákosi Mátyással, és megpróbál választ adni arra a kérdésre, miért nem vonták felelősségre a magyar Beriját, akiről Bacskó Péter Virág elvársat mintázta A tanú című filmben.

KM



Nyíregyháza.
SZON.HU






hirdetés