Nincs handabandázás, mások sárba tiprása. Megannyi balul elsült bajnoki fellépés (emberelőnyben, biztos vezetést követően elszúrt meccsek, utolsó pillanatokban kapott gólok…) hatására Urr László nem mutogat másra – saját magával szemben is kritikát gyakorolt. No és az esztendő zárómérkőzésén, Nagyszekeresen „benyelt” hét gól után megszelőztette: új világ köszönt be a Szi-Zo Sport megyei első osztály utolsó helyére zuhant futballcsapatnál. A tabella tetején táborozó hazaiaktól elszenvedett csapás (7–1) üzenetre sarkalta: „Nagyon ránk fér a pihenő, tavasszal csak az jöjjön hozzánk, aki újfehértói vagy újfehértói szeretne lenni!”
– Ősszel megfizettem a tanulópénzt, tanultam a hibáimból – tartott önbírálatot Urr László, az Újfehértó edzője. – Rengeteg tapasztalattal lettem gazdagabb, egészen másként fogom elkezdeni a felkészülést, mint tettem azt korábban. Szombati nyilatkozatommal azt kívántam érzékeltetni: szezon közben megesett, hogy bizonyos okok miatt több játékos egyszerűen cserbenhagyta a csapatot, néhányan pedig, akik elolvasták azt a bizonyos mondatot, remélem elgondolkoztak a jövőről. Az érintetteknek nagyon meg kell változniuk, hogy újra edzésre jelentkezzenek! Ugyanakkor megnyugtató, hogy a keret kemény magját alkotó hat-hét emberre bármilyen körülmények között számíthatok, melléjük szeretnék igazolni olyan futballistákat, akik meghatározó szerepet tölthetnek be a folytatásban. Annyit elárulhatok: máris akadnak a jelentkezők, ők szívesen futballoznának Újfehértón, ami számomra azt sugallja, az eredménytelenség dacára valami csak jól működik nálunk.
Tény, ami tény: a sereghajtó Újfehértó hátránya a lehető legminimálisabb a közvetlenül előtte állomásozó Záhonnyal szemben, a tizennegyedik Nagykálló viszont már nyolc ponttal „úszott meg”. Nem lesz egyszerű innen feltámadni.
– Az idény derekán megfordult a fejemben, hogy hagyom az egészet a fenébe, elsősorban legnagyobb kritikusomnak, a feleségemnek köszönhetően nem adtam fel, ő biztatott a további munkára, mondván: azért is mutasd meg nekik! – árulta el a sportágban szokatlan őszinteséggel Urr László. – Másodsorban egy régi motorosnak, Banka Attilának lehetek hálás: nem fürdőzni jött a sikerekben, a bajban próbált segíteni, akkor állt mellénk, amikor arra igazán szükség volt. Természetesen mindannyian, a csapat tagjai, a vezetők és persze jómagam is mindenfajta ellenszolgáltatás nélkül tesszük a dolgunkat. Nem tudom, őszintén szólva nem is érdekel, máshol miként „csinálják” a futballt, nálunk bárki, bármit gondol, ez az igazság. Ezzel együtt a teljes őszi szezonban egyetlen egyszer, éppen Nagyszekeresen éreztem azt, hogy osztálykülönbség lenne csapatom és az ellenfél között. Már csak emiatt is küzdünk tovább. Azt is megjegyezném, volt olyan mérkőzésünk, amelyen a kezdő tizenegy átlagéletkora húsz évet sem ütötte meg, ráadásul meggyőződésem, fiataljaink fejlődőképesek.
- Koncz Tibor -