Inváziós fajok: Már kopogtat az ajtón a nyestkutya és a mosómedve is

Gondoskodni kell a vadról, hiszen nemzeti érték
Gondoskodni kell a vadról, hiszen nemzeti érték - © Fotó: Fülöp Bálint
Szabolcs-Szatmár-Bereg – Országos érdek, hogy a vad sokszínűségét, biológiai értékét megőrizzük a jövőnek.


A beruházás, a fejlesztés a vadgazdálkodással foglalkozók számára is fontos kérdés, hiszen az állatokat etetni és itatni is kell a fejlődésük érdekében. Az innovációt segíti az Országos Vadgazdálkodási Alap, amelyhez támogatásokért pályázhatnak a vadásztársaságok.

Önerő és pályázati forrás

– Az Országos Vadgazdálkodási Alapot az Országos Magyar Vadászkamara hozta létre. Fontos tudni, hogy az alap nem az állami költségvetésből gazdálkodik, hanem a hazai vadászok befizetéseinek megfelelő átcsoportosításával teremtett pályázható pénzalapot a kamara a saját költségvetésén belül – tájékoztatta lapunkat Fazekas Gergely, a Vadászkamara megyei szervezetének titkára. – Ehhez szükség volt arra is, hogy a vadászjegy árából eddig az államnak továbbutalt részt is a kamara hatáskörébe utalták a törvényhozók. Minden pályázathoz önerőt is kell biztosítani, ami legalább 30 százalék. Ez a garancia arra, hogy ne a napi likviditási problémák megoldására használják fel a társaságok az elnyert összegeket. A másik ilyen garancia, hogy előre meghatározott költségtervezetre és feladatra kapják meg a pályázók a pénzt, s mindezt a megyei kamarák ellenőrzik. Ha a megvalósítás eltér a költségtervtől, a támogatást vissza kell fizetni. Lényeges elem az előfinanszírozás is, vagyis a pályázóknak az önerő mellett nem kell már a zsebbe nyúlniuk.

Optimalizált körülmények

– A vad állami tulajdon és jelentős természeti erőforrás, nemzeti érték. Ezért országos érdek, hogy sokszínűségét, biológiai értékét megőrizzük a jövő nemzedékének. Az már sokszor bebizonyosodott, hogy az uratlan jószág mindenki prédájává válik, míg a gazda szeme hizlalja a jószágot. A vadgazdálkodással foglalkozóknak törekedniük kell a körülmények optimalizálására, bár ez nagyon nehéz – folytatta a szakember.

– Napjainkban a környezet eddig nem tapasztalt ütemben változik. Sok helyen, ahol a mai felnőttek még horgásztak, ma már rét vagy szántó található. A csapadék összmennyisége kevésbé, de területi és ­időbeli eloszlása óriásit változott, sajnos nem kedvező irányba. A nagy teljesítményű gépek napok alatt üres szántássá változtatják a búvóhelyként szolgáló kultúrákat.

Aranysakál, nyestkutya

– Külön probléma olyan inváziós fajok megjelenése és terjedése, amelyek hosszú távú szerepe valószínűleg negatív lesz a vadászható, sőt egyes védett fajok állománynagyságára is. Most még az aranysakál az egyetlen ilyen faj, de már kopogtat az ajtón a nyestkutya és a mosómedve is. Ezek mellett a globalizáció melléktermékeként olyan betegségek is megjelennek (ASP), melyekkel eddig nem kellett hazánkban számolni. Ezek a változások nemcsak a vadat, hanem a védett fajokat is érintik, s még nem szóltam a mezőgazdaságnak is fejtörést okozó csapadékhiányról – említette a várható gondokat Fazekas Gergely.

KM








hirdetés