Ipari parkok lehetnek a megye kitörési pontjai

Akt.:
A korszerű ipari parkok a gazdaság fejlődésének alappillérei
A korszerű ipari parkok a gazdaság fejlődésének alappillérei
Budapest, Miskolc – Uniós pályázatok révén 159 hektárnyi ipari park épül ki Borsod-Abaúj-Zemplénben.

Az Európai Unió által finanszírozott Terület- és Településfejlesztési Operatív Programok (TOP) révén összesen 93 milliárd forint fejlesztési pénz érkezik, érkezett a megyébe. Az uniós fejlesztési források 60 százalékát közvetlenül vagy közvetve gazdaságfejlesztésre kell költeni.

Török Dezsőtől, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnökétől megtudtuk, a TOP erre a célra szánt forrásai révén a megyében mintegy 159 hektárnyi ipari park fog elkészülni, hogy a települések felkészülten, ki­épített ipari infrastruktúrával várhassák a megyénkbe érkező potenciális befektetőket. A megye kiemelt ipari területei – Miskolc, Kazincbarcika és Tiszaújváros – eleve jobb helyzetben várják a lehetséges befektetőket.

Fontos elemei a gazdaságnak

Magyarországon az 1990-es évek elején spontán (elsősorban vállalkozások kezdeményezésére) alakultak meg az ipari parkok.

A kormányzati szabályozás 1997-ben kezdődött, azzal, hogy az „ipari park” cím elnyerését pályázati rendszerben hirdették meg, majd kiírták az infrastruktúra kiépítését elősegítő pályázatokat. Az ipari parkok az elmúlt jó negyedszázados történetük során szervesen beépültek a magyar gazdaság szerkezetébe.

A fejlődés útja az egyetlen

„Az a vállalkozás, amely nem fejleszt, lassú halált hal, ugyanúgy igaz ez az ipari parkok fejlesztésére is…” Ezt Szucsány György, az Inpark üzletfejlesztési vezetője mondta a Portfolio Smart Logistics 2018 konferenciáján az ipari parkokról tartott elő­adásában.

Mint ismert, az ipari park cím megszerzését egy kormányrendelet szabályozza, ez tartalmazza, hogy milyen feltételekkel és kötelezettségvállalásokkal lehet megkapni. Nagyon sok az előírás, folyamatos jelentési kötelezettségük van azoknak, akik elnyerik a címet.

Az országban 196 ipari park működik most, ezek kétharmada privát tulajdonban van, míg harmada önkormányzati tulajdonban, döntő többségük Budapest és agglomerációja köré összpontosul.

A nagyobb hazai vidéki központokon túl már egyre több befektető keresi a kisebb vidéki lehetőségeket, ezeknél nagyon fontos az elérhetőség, az úthálózat, illetve a munkaerő elérhetősége és képzettsége.

A robotika útján

Sokszor nem a tőke gátolja a cégek növekedését, hanem a munkaerő korlátai. 2070-re a szén-dioxid-kibocsátás 70 százaléka a szállítmányozásban keletkezik majd, ezért is fontos a kisebb környezetterhelésű közlekedési útvonalak, például a vasúthálózat elérhetősége is.

A cél, hogy minden nagyobb megyei jogú városban legyen egy megfelelő keretek között működtetett ipari park. Szucsány György a jövőről úgy vélekedik, hogy multifunkciós ipari ingatlanok megjelenésére számíthatunk, amely többféle ipari tevékenységet egyidejűleg tud kiszolgálni.

Létezik olyan raktárbázis, ahol már robotok mozognak; az IT-alkalmazások, a szenzortechnológia, a szoftveres irányítás az ipari építményekben, a hálózatos fejlesztés különösen fontosak lesznek, ezek mind olyan fejlesztési irányok, amelyek a logisztika jövőjét is meg fogják határozni.

SZB








hirdetés