„Itt nincs helye alkunak!” – interjú Kövér Lászlóval

Kövér László
Kövér László - © Fotó: Sipeki Péter
Cégénydányád – Fókuszban a rendszerváltás, az el- és bevándorlás, a nyilatkozatháborúk és az elmúlt 25 év legjobb döntése.

Az Országgyűlés elnöke szerint a polgárság megteremtése történelmi kihívás.

Az emberek egy része nem érzi sikertörténetnek a rendszerváltás óta eltelt időszakot, ön egy interjúban úgy fogalmazott: a romeltakarítások után most van lehetőség a polgári Magyarország felépítésére. Mit jelent ez?

Kövér László: Az, hogy a rendszerváltást és az azóta eltelt időszakot ki hogyan értékeli, természetesen attól függ, hogy milyenek az életkörülményei, milyen a létbiztonsága. Persze, mindenki azt szeretné, hogy belátható időn belül (lehetőleg még a saját életében) csökkenjenek a hazai és például az osztrák életszínvonal közötti különbségek, és való igaz, hogy a magyar politika és a magyar gazdaság még adós ezzel. Leginkább a középosztály megerősítésével, ami nemcsak gazdasági, de politikai stabilitásunk szempontjából is kulcsfontosságú, mert e réteg nélkül nincs demokrácia. Akkor lesz polgári Magyarország, ha ők lesznek többségben: azok, akik tudnak és akarnak magukról gondoskodni, akik a saját döntéseik szerint mernek élni, és akiknek megadatik a saját lábon állás képessége.

Mit gondol, ehhez mennyi időre van szükség?

Kövér László: A rendszerváltozás kezdetén nem hittük volna sokan, hogy ehhez negyed század sem lesz elegendő. A polgári középosztály megteremtése és megerősítése terén már eddig is sokkal előrébb juthattunk volna, ha minden kormányon lévő politikai erőnek ez lett volna a fontos. Az MSZP-nek és az SZDSZ-nek viszont nem ez volt a bázisa, ők az emberek nyomorúságából akartak politikai tőkét kovácsolni, és ha nem volt elég szegény ember, hát csináltak. A polgárság megteremtése egy 1848-as program, aminek a megvalósítása történelmi kihívás, de nemcsak rajtunk, hanem azon is múlik, hogy milyen külső feltételek közepette tudjuk folytatni Magyarország gazdasági felemelésének programját.

A magyar munkaerő elvándorlását a politikai pártok egymás elleni fegyvernek használják. A gazdaságilag fejlettebb országokban magasabbak a fizetések, ott örülnek a képzett magyar munkaerőnek, a képzetleneket viszont visszautasítják. Mit tehet ez ügyben a kormány?

Kövér László: Ez egy politikai bunkó az ellenzék kezében, de tény: az egyébként is tragikus népességfogyást figyelembe véve fenyegető és súlyos kihívás, amelynek rajtunk kívül álló okai is vannak. Néhány év alatt nem lehet ledolgozni a több évtizedes történelmi hátrányainkat, és ezzel a volt szocialista országok hasonlóképpen küzdenek – Észtországtól Bulgáriáig. Azt azonban tudni kell, hogy ezen államok közül e tekintetben mi állunk a legjobban. Olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek javítják az életkörülményeket és perspektívát nyitnak a fiatalok előtt. De ez nem csupán gazdasági kérdés. Egy külföldre készülő fiatal számára nem egyszerű a döntés, amikor a jobb megélhetés és a család, a barátok, a nemzet között kell választani. Minél jobban kötődik valaki a szeretteihez, a hazájához, annál nehezebb mindent maga mögött hagyni, ebben pedig a neveltetésnek nagy szerepe van. Ezért is volt történelmi hiba, hogy a liberálisok megpróbálták ugarként láttatni ezt az országot, olyan helyként, ahol senkinek sincs esélye a sikerre, másfelől mindent elkövettek, hogy a köznevelésből lehetőleg minden nemzeti tartalmat kilúgozzanak – ez akkora kártétel, amire nincsenek szavak.

Napjaink egy legégetőbb problémája, amely az ország és a társadalom előtt áll, a menekültkérdés. Mit tehetünk azért, hogy a modern kori népvándorlás közepette megőrizzük magyarságunkat, kultúránkat, európaiságunkat?

Kövér László: Ez nem menekültkérdés, hanem a globális civilizáció válságjelensége. Az illegális bevándorlók száma napról napra nő. Néhány napja voltam Bicskén: ez egy 12 ezres kisváros, ahol aznap 1400 illegális bevándorló lakott a befogadótáborban, és számuk napról napra nő. Ez több, mint az ott élők tizede! Nekik semmi keresnivalójuk nincs Magyarországon. Akiket a hazájukban üldöznek, azokat az emberiesség okán be kell fogadni, de más esetekben ennél van egy előrébb való szempont: a puszta önvédelem. Ez egy szervezett invázió. Nyilvánvaló, hogy sem Európa, sem Magyarország nem tudja, de nem is köteles a világ nyomorát magába fogadni, nem is beszélve a terrorfenyegetettség nyilvánvaló növekedéséről. Ami ma folyamatban van, az a keresztény civilizáció alapjain felépült Európa megsemmisülésével fenyeget, ezért nincs helye alkunak vagy lamentálásnak. Kutya kötelességünk megvédeni az országunkat és Európát.

Többször elmondta: abban, hogy télen és tavasszal a Fidesz szimpatizánsokat vesztett, része van a rosszul előkészített és/vagy rosszul kommunikált döntéseknek is (netadó, kötelező drogteszt, útdíj bevezetése). A legfrissebb felmérések szerint a párt ismét növelte előnyét, ami annak is a következménye, hogy a Fidesz kommunikációs megnyilvánulásaira az ellenzék még rosszabbul reagált. Hogyan értékeli a kommunikációs és nyilatkozatháborút a különböző ügyekben?

Kövér László: Az útdíj bevezetése szerintem az elmúlt 25 év egyik legjobb kormányzati döntése volt, mégis óriási ellenérzést váltott ki, holott az emberek tulajdonképpen örültek, hogy fizethettek, hiszen így könnyebben igénybe tudták venni a lakóhelyük közelében lévő autópályákat. Nem lett volna ekkora felháborodás, ha a bevezetése előtt (és nem utána) elmagyaráztuk volna, hogy erre azért van szükség, hogy a vidéken élőknek kevesebbet kelljen fizetniük az autópálya-használatért, és hogy a közös teherviselés jegyében a fővárosi agglomerációban élők is járuljanak hozzá a közlekedés finanszírozásához – egy hónapban alig több, mint egy fagyi árával. De ez nem történt meg, mint ahogy több esetben is utólag próbáltuk megértetni, mit miért teszünk. Ezt persze meglovagolja az ellenzék, amelynek szerintem egyetlen esélye van: ha hiszterizálni tudja a közhangulatot. A mi dolgunk az, hogy minden esetben megteremtsük a normális párbeszéd lehetőségét, és ne hagyjuk, hogy a hangerő legyőzze az észérveket.

A teljes cikk elolvasható a Kelet-Magyarország július 14-i számában.








hirdetés