Újabb egészségügyi lépéseket fogadtak el

Budapest – A kormány szerdai ülésén döntött a vizit- és napidíj bevezetéséről,
a kötelező számlaadásról, a biztosítási csomagok bevezetéséről és egy váróslista
rendszer kialakításáról – jelentette be az egészségügyi miniszter.

A kabinet még pénteken benyújtja a végleges törvényjavaslatokat a parlamentnek
és terveik szerint még az őszi ülésszakban el is fogadhatja azokat az Országgyűlés.

Molnár Lajos elmondta, hogy január elsejétől 300 forint alkalmankénti vizitdíjat
kell fizetniük a betegeknek a háziorvosnak és a szakorvosi ellátásért, valamint
300 forintot a kórházi ellátás minden egyes napja után. Aki beutaló nélkül megy
szakorvoshoz, vagy nem a választott háziorvosánál vesz igénybe szolgáltatást,
vagy nem rendelőben, hanem küldő helszínen vesz igénybe háziorvosi szolgálttaást
az dupla díjat, 600 forintot fog fizetni, s 1000 forint lesz az ára a nem indokolt
sürgősségi ellátásnak. Ezen kívül úgynevezett részleges térítési díjat kell
fizetnie annak, aki fekvőbeteg ellátást nem a saját orvosánál, vagy a lakóhelyéhez
legközelebb kijelölt intézményekben vesz igénybe, ennek összegét azonban csak
később – péntekig – határozza meg a szaktárca.

Molnár Lajos hangsúlyozta, hogy a három szakellátási szint mindegyikéért külön-külön
legfeljebb 6000 forint kérhető évente, és az összevont éves díj maximuma sem
lehet több 15 ezer forintnál. A 600 és 1000 forintos díj azonban nem tartozik
bele a 15 ezres éves keretbe.

A 300 forintos vizitdíj és napidíj alól mentességet kapnak a 6 éven aluli gyermekek,
valamint egyes állami feladathoz kapcsolódó ellátások: katasztrófa-egészségügy,
kötelező népegészségügyi ellátások, járványügyi tevékenységek, szűrővizsgálatok,
terhesgondozás, gyermekágyas anyák gondozása és a szülészeti ellátás. Ezen kívül,
akiknél az egy főre jutó jövedelem kevesebb a legkisebb öregségi nyugdíj kétszeresénél,
azok csak 100 forintot fizetnek majd a 300 helyett.

Az egészségügyi szolgáltató ezen kívül 6, illetve 2 ezer forintos "bérleteket"
bocsájthat ki a napidíj és a vizitdíj megfizetésére. A kormány évente összesen
30 milliárd forint többletbevétellel számol a vizitdíj és a napidíj bevezetésével,
de ez az összeg minden esetben a szolgáltatóknál marad, és azt is az intézmények
dönthetik el azt is, hogy pontosan hogyan szedik be a vizitdíjat.

További újdonság, hogy 2007. január 1-től a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás
után, 2008. január 1-től pedig a járóbeteg-szakellátás után is minden beteg
magyar nyelvű számlát kap kézhez. Ez tartalmazza az igénybe vett ellátást, a
kórház által az egészségbiztosítótól igényelt díjat és a beteg által fizetett
vizitdíj összegét is. A számlát a betegnek alá kell írnia, majd az egyik példány
az intézménynél marad. Amennyiben egy későbbi ellenőrzés során kiderül, hogy
egy számlát nem írt alá a beteg, akkor a szolgáltató köteles az ellátás összegének
10 százalékát visszafizetni. A szaktárca tervei szerint ezzel jelentősen csökkenek
majd a visszaélések az intézményeken belül.

Új biztosítási csomagok

A kormány döntött három biztosítási csomag bevezetéséről is az egészségbiztosítási
"potyautasok" kiszűrése érdekében. Az alapcsomag minden, jogszerűen
Magyarországon tartózkodó embernek jár és elsősorban a sürgősségi ellátásokat
tartalmazza. Ide tartozik a közvetlen életveszély elhárítása, a kötelező védőoltások
és az anya- és csecsemővédelem is.

A biztosítási csomagra csak azok jogosultak, akik érvényes biztosítással rendelkeznek,
itt csak megadott tartalommal és megadott beutalási és eljárási rend szerint
kaphatnak ellátást és egyes esetekben fizetni is kell azokért.

A kiegészítő csomagot csak önkéntes díjfizetés esetén lehet majd igénybe venni
és minden a biztosítási csomagtól eltérő ellátás ide tartozik.

Végül a kabinet határozott a várólista rendszer kialakításáról is. A listára
csak a kezelőorvos teheti fel a beteget. A lista nyilvános lesz, de nem személyes
adatok, hanem egy a beteg által választott azonosító kód alapján lesz felismerhető.
A sorrendet a felkerülés ideje határozza meg és a beteg pénzért sem kérheti
a a sorrendtől való eltérést, legfeljebb más szolgáltatóhoz fordulhat. A kormány
tervei szerint a várólistával jelentősen csökken a hálapénz-rendszer.

Nem született ugyanakkor döntés a művi-meddővététel korhatárának megemeléséről
a szerdai kormányülésen. Molnár Lajos azt ígérte, hogy a pénteki törvényjavaslatokban
már szerepelni fog egy módosító javaslat. Részleteket azonban nem árult el.

Korábban azok a nők kérhették a műtétet, akik elmúltak 35 évesek vagy három
vérszerinti gyermekük volt. Az Alkotmánybíróság azonban egy tavalyi döntésével
július 1-ei hatállyal megsemmisítette ezt a törvényt, és mivel a kormány nem
határozott meg újat, ezért jobb híján a felnőttkorúság a határ, így jelenleg
minden 18. életévét betöltött nő kérheti a bevatkozást. Korábban a szaktárca
úgy nyilatkozott, hogy 26 éves kortól lehetne művi meddővétételt kérni, az SZDSZ
ugyanakkor támogatta a 18 éves korhatár megtartását.








hirdetés