Javult a megyeszékhely lakóinak életminősége

Szubjektíve az idősek is jobbnak ítélik a jelenlegi helyzetüket, az évekkel korábbinál
Szubjektíve az idősek is jobbnak ítélik a jelenlegi helyzetüket, az évekkel korábbinál - © Fotó: Pusztai Sándor
Nyíregyháza – A megyeszékhely élhető város, az elmúlt évek tendenciáját tekintve egyre inkább az. A legrövidebben így summázható annak az életminőség-kutatássorozatnak az eredménye, amelyet a polgármesteri hivatal Szociális és Köznevelési Osztálya közösen végzett el a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karával, azon belül a kar Szociális és Társadalomtudományi Intézetével. A komoly nemzetközi és hazai mintákon alapuló kutatás 10 esztendőt ölelt fel egészen 2018-ig.

Az életminőség-vizsgálatban ugyan több mint féltucatnyi szakember vett részt – és persze jó pár hallgató –, a részletekről a kutatásvezetőtől, dr. Fábián Gergely dékánhelyettestől hallhattunk. Előrebocsátotta, hogy még több következtetés lenne levonható, ha nemcsak a megyeszékhelyen, de akár kistérségi vagy megyei szinten is készülnének hasonló felmérések, tükröt tartva az önkormányzati munka elé is.

Az önkormányzat is monitoroz

Azt azért illik hozzátenni: a mostani, igen jónak mondható végeredmény mögött komoly önkormányzati intézkedések is meghúzódnak: közcélú program kidolgozása, a családvédelmi és gyermekjóléti központ felállítása, ingyenes étkeztetés, kötelező óvodáztatás, a nevelőszülői hálózat működtetése. Szeptember 1-jétől például az is az ellátórendszert erősíti, hogy 31 – óvodai és iskolai – szociális munkást is foglalkoztatni fognak. Erre hívta fel a figyelmet bevezetőjében Jászai Menyhért alpolgármester, kiemelve, hogy nem csak ettől az anyagtól szeretnék megtudni, esetleg „hol szorít a cipő”. – A szociális osztály önállóan is kutat, például esélyegyenlőségi terveket, szolgáltatásszervezési koncepciókat készít. Mindebből jól látható, hogy a városban élők életminőségének javításánál szükséges tényező az infrastrukturális fejlesztés, de önmagában nem elégséges – szögezte le az alpolgármester.

Most pedig nézzük az elmúlt 10 év vizsgálati eredményeit, amelyet 8 blokkba szedett a kutatási anyag. A háztartások jellemzői mellett vizsgálták a gazdasági aktivitást, az egészségi állapot, a társas kapcsolatokat, de még a vallásosság kérdéskörét is. – A társadalom nem mindig úgy működik, ahogy a hipotéziseink diktálnák. Elsőként mindig az egészségi állapot fontossága jön ki, merthogy minden másra kihat, utána jöhet a munkavégzésre, a jövedelemre és az összes többire vonatkozó adatok elemzése. Szerencsére 2018-ban több mint kétszer annyian ítélték az állapotukat nagyon jónak, mint a korábbi években, és közel feleannyian nagyon rossznak – tudtuk meg dr. Fábián Gergelytől, aki már az elején leszögezte: a vizsgált időszak két jól elkülöníthető időszakra bontható, a legtöbb adat 2012–13 után kezdett el kúszni felfelé.

Boldoguló háztartások

Miközben a népesség 57 százaléka még mindig kevesebből él, mint a lakossági átlag, addig az egy főre eső nettó átlagjövedelem 2015 után látványosan emelkedett, elérve a 96 ezer forintot. Összességében jelentősen többen (kétszer annyian) látják jobb helyzetben a háztartásukat, mára a jövedelemhez köthető szegénységi ráta 0,1 százalékkal az országos átlagot is meghaladta. A háztartások felszereltsége igen jó: pregnáns adat, hogy a családok 71 százaléka rendelkezik gépkocsival. Az ezercsaládos reprezentatív vizsgálat szerint ma már a lakosság közel 70 százalékának van állása, s miközben mindig a diplomások voltak elöl e tekintetben, mára minden társadalmi csoportban emelkedés tapasztalható, illetve különösen kimagasló a szakmával rendelkezőknél. Ma már az idősebbek is jobban érzik magukat a bőrükben, aktívabbak is lettek, a társas kapcsolatok pedig intenzívebbek. Hogy ezt a rengeteg információt egyetlen számban kifejezhessék, dr. Fábián Gergely és dr. Takács Péter kidolgozták a lokális életminőség-indexet. Nem nehéz kitalálni: az értékek egy enyhe növekedés után 2018-ra három százalékponttal szinte megugrottak, elérve a 9,7-et.

A kutatás egyébként nem ért itt véget, a jövőben is folytatódik tovább, már most is alapját képezve egy lektorálás alatt lévő tanulmánykötetnek. Persze ez a kötet se ad magyarázatot mindenre: a megjelenése után is maradnak olyan megbúvó részletek az adatokban – ilyen például a vallásosság újólag bevezetett mérése –, amelyek értelmezésével még hosszan elbíbelődhetnek a szakemberek.

Matyasovszki József


Igazodva a tendenciákhoz

– Aki a mostani reprezentációt vagy a készülő tanulmánykötetet elolvassa, láthatja, amit a mi saját adataink – a segélyezés és a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat mutatói – is igazolnak, vagyis hogy a rászorultak száma 2012 óta folyamatosan csökken – nyilatkozta lapunknak dr. Krizsai Anita, az önkormányzat Szociális és Köznevelési Osztályának osztályvezetője. – Most az osztályunknak, kezünkben a felméréssel, azt kell megvizsgálni, hogy a javuló tendenciák mellett kiket segítsünk célzottabban. A tapasztalatokat a szociális rendeletünk most készülő változatában is figyelembe fogjuk venni, hozzáigazítva a segélyezési rendszert. Jó kimutatva látni a lakásfenntartási támogatás alakulását, aminek az adható legmagasabb összege most 7200 forint. Amíg 2008-ban még 4000 háztartás vette igénybe, tavaly csupán 1400, annak ellenére, hogy immár magas jövedelemhatárral dolgozunk. A családok lakáskiadásai a jelenlegi jövedelmi viszonyok mellett tehát már nem jelentenek gondot, gyógyszerre viszont még mindig jelentős összegeket fordítanak, amihez segítséget kérnek az emberek.








hirdetés