Jégágyúval bombázzák az eget, de vannak viharok, amiket a Pentagon se tudna kivédeni

Akt.:
A tojás nagyságú jeget általában nagy erejű, 200 kilométeres feláramlás hozza létre – képünk Zajtán készült június 21-én
A tojás nagyságú jeget általában nagy erejű, 200 kilométeres feláramlás hozza létre – képünk Zajtán készült június 21-én
Csenger – A meteorológusok szerint egy zivatarfelhőben akkora energia van, mint két hirosimai atombomba ereje.

Orosz Mihály csengeri almatermesztő olyan nagy gondot fordít az ültetvénye biztonságára, hogy viharágyút is telepített a földjén, a tapasztalatait pedig megosztotta velünk.

– Automata előrejelzés nincs, de a Debreceni Egyetem egyik szakembere – aki a viharágyú karbantartását is végzi – folyamatosan nyomon követve a meteorológiai szolgálatok vihar- és villámtérképeit, és riaszt bennünket is, ha veszélyes töltöttségű viharfelhők közelítenek felénk. Összesen 24 acetilénnel töltött palack van betárazva a viharágyú konténerében, amiből az első 5 percben 6 másodpercenként lead a szerkezet egy lövést, majd ezt követően átvált 3 másodpercenkénti lövésszámra. Általában addig bombázzuk az eget, amíg el nem vonul a vihar. Legutóbb csaknem elpuf­fogtattuk az egész készletet, már várjuk a gázellátót, hogy feltölthessük a rendszert.

Megtudtuk: a jégágyúzás költséges védekezési forma, ugyanis egy feltöltés 350 ezer forintba kerül. S az eszközt sem volt könnyű megvásárolni, ugyanis 13 millió forintot kellett kifizetni érte. – Az idén kezdtük használni, de nem sok hasznát látom, mert így is már háromszor vert el a jég. Ámbár az is igaz, hogy a június 21-ei vihartól nemigen tudott volna megvédeni még a Pentagon sem! Olyan sebességgel jött a felhő, hogy nem tudtunk úrrá lenni rajta. A Csenger környéki viharoknak az a jellegzetességük, hogy az áramlatok mintha „megakadnának” a Kárpátokban, s a visszatérő légtömegek miatt szakad nyakunkba a jéggel telített „áldás”. Normál esetben szabad szemmel is látható a viharágyú kiváltotta hatás, ugyanis fehér lyuk keletkezik a felhőben, hivatalosan 2 kilométeres sugarú körön belül védve a gazdaságot. Mindez inkább csak elmélet, de egy 50 hektáros területet a tapasztalatom szerint ténylegesen lefed a rendszer.

Nincs, aki megállíthatja

Dr. Apáti Ferenc ugyan nem meteorológus, de mint gazdálkodónak és kutatónak, remek rálátása van a területre. A Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumának adjunktusa lapunknak elmondta, hogy a jégágyú hatékonysága tudományosan nem bizonyított, de az ára egy 20-30 hektáros ültetvény adta jövedelemhez viszonyítva meglehetősen alacsony, s mégiscsak hasznosítható.

– A meteorológusok szerint egy zivatarfelhőben akkora energia van, mint két hirosimai atombomba ereje, s nincs olyan emberi vagy gépi erő, ami ezt energetikailag befolyásolni tudná. Ám a mi tapasztalatunk azt mutatja, hogy bizonyos szintű védelmet mégiscsak nyújt. A zivatarfelhő egy felhőoszlop, ami átlagosan 10-15, extrém esetben pedig 20-30 kilométer átmérőjű, a magassága pedig 10-12 kilométer, illetve 18 kilométerig is tornyosulhat.

Egy szupercellában több százezer tonna víz is cirkulál, és 80-90 kilométeres sebességgel halad – ezt nincs, aki megállítsa. A zivatarokban a feláramlás meleg, párás levegőt szállít a magasba, a leáramlási zóna pedig akár –40 fokos hideget is ránthat lefelé. A felkapott vízcseppek a kondenzációs magokon 10-12 kilométer magasan megfagynak, majd zuhanni kezdenek, aztán a meleg áramlat ismét a magasba emeli őket. Minél tovább kering egy jégszem ebben a szisztémában, annál nagyobbra hízhat.

Órákon át életben van

– A tojás nagyságú jeget nagy erejű, óránként 200 kilométer sebességű feláramlás hozza létre. A jég akkor csapódik a földnek, ha már a feláramlás se tudja a levegőben tartani. Szóval beindul a „párás-meleg szállítószalag”, s a szupercella abban is különbözik a legnagyobb zivataroktól, hogy spirális benne a feláramlás. Egy átlagos zivatarfelhő 1 órán belül összeomlik, a szupercella akár órákon át életben van, s több 100 kilométeren át sem esik össze. Ilyen verte el június 21-én Csengert is. Hajnalban indult Szerbiából, végigszántotta a magyar–román határt, és csak 8 óra után halt el az ukrán Kárpátokban. Ez mintegy 400 kilométer. Ezt az energiát semmivel nem lehet megállítani – mondta dr. Apáti Ferenc.

KM-MJ, NyZs


A pilóták is tisztelik a zivatar erejét

A látvány és az erő is félelmetes, ami egy szupercellával jár, s amely képes akár egy vadászrepülőgépet is szétrázni – okkal tisztelik és kerülik a pilóták. – Csak sétarepülést végeztünk szombaton, de nyomban felfüggesztettük, amint láttuk a zivatar közeledtét – tekintett vissza a hétvége rendkívüli időjárására Horváth Péter, a nyíregyházi repülőteret üzemeltető Tréner Kft. ügyvezetője. A nagy utasszállító repülőgépeken a fedélzeti műszerek között megtalálható az időjárási radar, kisgépes repülésnél a szolgálati jelentésekre, internetes előrejelzésekre és természetesen a saját észlelésekre hagyatkoznak. A zivatarfelhő szabad szemmel is jól látható, jellemzően üllő alakot formál. Ez annak a következménye, hogy a felhő szélein a levegő lefelé, középen pedig fölfelé áramlik nagy sebességgel. Ez okozza a szélnyírás veszélyét, amelytől óvakodik minden pilóta.


Videó: “Akkora jég esik, hogy majd összetöri az ablakot” – Szupercella tombolt Szabolcsban

Szabolcs-Szatmár-Bereg – Szombaton egy szupercella okozott gondokat Észak-kelet Magyarországon, mától a kánikula miatt adott ki elsőfokú figyelmeztető előrejelzést az országos meteorológia szolgálat csaknem az ország egész területére. A szombat délutáni vihar fákat csavart ki Tiszateleken, jégesőt hozott Nyíregyháza térségében, majd Penészlek felé hagyta el az országot.

Videó: Tyúktojás nagyságú jégeső pusztított a megyében

Szabolcs-Szatmár-Bereg – Jégeső verte el a szatmári települések jó részét, főleg a Fehérgyarmattól délre eső települések kaptak belőle








hirdetés