Jégcsapás párizsival

Illusztráció
Illusztráció
„…rusnya állat mind a kettő, verje meg a jeges eső!” – hátborzongató lett volna, ha épp ezt énekli a násznép, amikor lecsapott az égi átok. A Baktalórántháza határában lévő impozáns helyen is pusztított szombaton a természet: a vidám mulatság hirtelen döbbenetté komorult, a lakodalom az eltervezetthez képest másképp vált örök emlékké. Ladányi Tóth Lajos írása.

A közeli Besenyődre is beütött a ménkű, az uborkásokban garázdálkodott a hívatlan látogató. Rövid, de annál brutálisabb pusztítást végzett. A másnapi romhalmazt látván a sírással küszködtek a gazdák. Néhány napon belül ismét a megtépázott Szabolcs-Szatmár-Bereget pécézte ki magának a jeges borzalom – tönkre téve a kétkezi munkát, letaglózva emberi sorsokat. Volt régen is heves zivatar és jégverés, de a sok krumplikapálást megélt idősek a megmondhatói, hogy az ilyen drasztikus, gyors lefolyású, ijesztő erejű csapást még nekik is nehéz megemészteniük.

A láncokba rendezendő, tomboló zivatarfelhők durván átrajzolják a hidegfront térképét. A tehetetlen jégkárosultak a sokk aprólékos feldolgozása után új alapokra építkeznek, mert „olyan még sosem volt, hogy valahogy ne lett volna”. Franciaország felett is beborult az ég vasárnap éjjel – Éder pokoli pusztítást végzett, szertefoszlatta a magabiztos álmokat. A legjobbaknak kreált, funkcióját vesztett aranybusz egy csapásra nevetség tárgyává vált, pedig nem a jég verte el őket, hanem a portugál válogatott. Az élet megy tovább, a megtépázott gall kakas hétfőn már kukorékolt, igaz, hamiskásan. És a reggeli párizsi íze is eltért a megszokottól.

Ladányi Tóth Lajos








hirdetés