Közös kassza: közös felelősség

Nyíregyháza - Ha a társasházak nem elég éberek, könnyen lehet, hogy futhatnak a pénzük után!

 – A napokban azt hallottam a rádióban, hogy 150 millió forintot rulettezett el Budapesten egy közös képviselő, s így 12 társasház maradt pénz nélkül. Sajnos, Nyíregyházán is van hasonló eset – kezdte levelét László Pál hűséges előfizetőnk, majd így folytatta: – Nálunk senki sem vállalta a társasházunk közös képviseletét, ezért a mellettünk lévő ház példáját követve, külső képviselőt választottunk. A szimpatikus fiatalember megválasztásakor a lakógyűlésen elmondta, hogy évek óta foglalkozik társasházak közös képviseletével.

Lelépett a lakók pénzével

Jó egy évig semmi gond nem volt, fizettük rendesen a közös költséget, hiszen felújításra és panelprogramra gyűjtöttünk, s ezek a beruházások sokba kerülnek. Egyszer csak azt halljuk, hogy a közös képviselőnket nem lehet elérni, nem intézi az ügyeket, és néhány lakó már azt is suttogta, hogy úgy lépett le, hogy vitte a pénzünket is. Aztán kiderült, nemcsak a miénkkel lett gazdagabb, hanem a másik ház forintjaival is.

Vajon hogyan lehet megelőzni a hasonló eseteket? Hol kezdődik a lakóközösség felelőssége, és meddig mehetünk el az ellenőrzésben, hogy elejét vegyük a visszaéléseknek? Remélhetjük-e, hogy valaha is visszakapjuk a pénzünket? – sorakoztatta kérdéseit kétségbeesett olvasónk.

Nyíregyházán mintegy 30–40 cég lát el társasházi képviseletet jelenleg. Legtöbbjük kényesen ügyel arra, hogy ne okozzon csalódást ügyfeleinek, hiszen óriási verseny zajlik a lakóközösségek kegyeiért, amely a vállalkozás fennmaradásának és fejlődésének záloga.

Elhanyagolják a közgyűlést

– A bizalom drága kincs: sok időbe és energiába kerül kivívni, ugyanakkor egy pillanat alatt elveszíthető, és nehezen helyreállítható! – mondja Zagyi Sándor, aki társával 2005 óta képviseli a közösségi érdekeket a megyeszékhely több mint 30 társasházában.

– Pénzügyi visszaélésekről szerencsére ritkán hallani. Ha mégis előfordul ilyen eset, annak oka legtöbbször a lakók közönyével, a számvizsgáló bizottság mulasztásával, a szükséges kontroll hiányával magyarázható. Mielőtt közös képviselőt választ a társasház, érdemes utána járni, milyen szakmai múlttal, hírnévvel, referenciákkal rendelkezik az adott cég, hol és hogyan végezte korábban a feladatát.

Általános tapasztalat, hogy a lakók egy része nem törődik eléggé a közös kasszába tett forintjaival. Sokan még az éves beszámoló közgyűléseken sincsenek jelen, ahol a közös képviselő átfogó képet ad a társasház gazdasági helyzetéről. Van, ahol évek óta nem hívtak össze közgyűlést, ez legalább annyira gyanús és „veszélyes”, mint amennyire jogszabályellenes!

Rendszeres ellenőrzés kell

– Az is lényeges, hogy a lakók felelős és figyelmes számvizsgáló bizottságot válasszanak, akik legalább negyedévente pénzforgalmi ellenőrzéseket végeznek, áttekintik a ház bevételi és kiadási oldalát, pénzügyi mérlegét. Ha kiderül, hogy a megbízottunk felelőtlenül vagy etikátlanul osztott-szorzott, netán törvénybe ütközően járt el, a lakóközösség akár polgári peres úton is harcolhat pénzéért és igazáért. Mindez azonban kellő körültekintéssel és rendszeres kontrollal elkerülhető!

A közös képviselő általában szabad kezet kap a közüzemi számlabefizetések végrehajtása felett, nagyobb beruházások (karbantartás, felújítás, bővítés) esetén azonban érdemes előzetes jóváhagyást és utólagos számlabemutatást kérnie a lakóknak! – tanácsolta a szakember.

KM-PI

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény kimondja:

A számvizsgáló bizottság jogkörében eljárva véleményezi a közgyűlés elé terjesztett javaslatot, így különösen a számviteli szabályok szerinti könyvvezetés és beszámoló alapján elkészített éves elszámolást és a következő évi költségvetést, valamint a szervezeti-működési szabályzat által meghatározott értékhatár felett a bemutatott számlákat.