Jegyzet: Kapálás? Ugyan már

Jegyzet: Kapálás? Ugyan már
© Fotó: illusztráció
Milyen ország az, ahol ismeretlen fogalom a felelősségvállalás? Ahol a futballvezértől a politikusig mindenki mondhat mindent, tehet szinte bármit – különösebb következmény nélkül. Koncz Tibor jegyzete.

Több mint bicskanyitogató, amikor a sokadik csúnya felsülés után az illetékes azzal bújik ki a válasz alól: idő kell, amíg összeszedi a gondolatait. Érdekes, a szimpla melóssal szemben ilyenkor nem szokás gatyázni – mehet a levesbe, magyarul az utcára. A közéletben ez egy kicsit máshogy működik. Sorozatban lehet bakizni, büntetlenül garázdálkodni, uram bocsá’ nőket verni. Utána pedig egyet szajkózni: „Nem mondok le”! S láss csodát, se a posztjától, se mandátumától nem fosztják meg. Jogerős bírósági végzés ellenére sem. Megboldogult nagyapám azt dünnyögte volna: „Adnék én nekik, elküldeném őket kapálni”. Na ettől nem kell félni. Egyszer azt kérdezte tőlem valaki, miért nem merjük megírni: iksz ipszilon mennyit lop el a közpénzből, holott az egész város erről beszél? Hozzátette: „B…iak vagytok!” Na ja, bizonyíték híján mi ütjük meg a bokánkat. Egyébként, mi baja történt volna, akkor is élne, mint hal a vízben. Van rá példa…

– Koncz Tibor

Címkék: ,







hirdetés