Jegyzet: Matekozó forintok

Jegyzet: Matekozó forintok
© Illusztráció
Bár a matematika az ókor óta egzakt tudománynak számít, honi politikusaink erre már több ízben rácáfoltak. Legutóbbi ékes példa erre a 2014-2020 közötti uniós költségvetési időszak hazánkra jutó forrásösszegének kihirdetését övező számháború – Tarnavölgyi Gergely jegyzete.

Jobbról azt bizonygatták: több forint jut egy hazai lakosra, mire balról jött a kontra: persze, mert kevesebb lett magyar, sőt, a forint is meggyengült.

Aztán szerencsére elkezdtek dolgozni is az érintettek, így a megyei közgyűlések szép sorjában elkészítették saját fejlesztési stratégiájukat. Jut eszembe: két éve még mindenki temette őket, mondván, gittegyletté avanzsálnak intézményeik államosítása után, és most láss csodát, nem kisebb felelősséggel járó feladat terhe nyomja a vállukat, mint hogy milliárdok elosztását koordinálják.

Az új koncepcióban örömteli, hogy „odafent” végre belátták: a pénz nagy részét nem érdemes a feneketlen kútnak tetsző szociális szektorba ömleszteni, hisz a gazdaság az, ahol munkahelyek jöhetnek létre. Ha több a betevő falatért nap mint nap becsületesen megdolgozó honpolgár, akkor kevesebb emberre kell kiterjeszteni a szociális védőernyőt. Én így számolgatok. Bízva abban, hogy a matek valóban egy egzakt tudomány.

Tarnavölgyi Gergely








hirdetés